Egymillióan buknak a kormány döntése miatt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállalók akár negyedét is negatívan érinti az idén az új szja-rendszer. A 300 ezer forint alatt kereső gyermektelenek fizetik meg ugyanis a felső kulcs eltörlését és a gyerekkedvezményt.

Lapunk becslése szerint az idén a munkavállalók ötödét-negyedét érintheti negatívan az egykulcsos adórendszer, ez egymillió főt jelent. A szigorúbbá vált adójóváírás és a gyerekkedvezmény bevezetése miatt a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet kereső gyermektelenek kénytelenek finanszírozni a kedvezményeket és a felső kulcs megszüntetését. Hogy mekkora is pontosan ez a kör, azt csak a 2011-ről szóló, 2012-ben elkészítendő adóbevallásokból lehet majd megtudni.

Annyi bizonyos, hogy évente nagyjából 4,4 millióan készítenek szja-bevallást – számba vettük az önfoglalkoztatókat is -, közülük pedig 3,74 millióan keresnek 250 ezer forint és négymillióan 333 ezer forint alatt. Vagyis közelíti a négymilliót azok száma, akik az adójóváíráson buknak. Közülük a gyerekeseket kompenzálja az adókedvezmény, így a nagyjából négymillió potenciális vesztes közül kell kiszűrni a gyermekteleneket.

A KSH adatai szerint tavaly valamivel több mint egymillió gyermektelen pár élt az országban, ehhez a kétmillió főhöz jön még újabb több mint 1,1 millió egyszemélyes háztartás. Ebben a körben azonban nyugdíjasok is vannak. Támpont híján azt feltételezzük, hogy a kör fele aktív és dolgozik, ami több mint 1,5 millió alkalmazottat, adófizetőt jelent.

Az adóhatóság kimutatása alapján az összes szja-fizetésre kötelezett 85-90 százaléka keres kevesebbet 300 ezer forintnál. A több mint 1,5 milliós gyermektelen munkavállaló jó része is idetartozhat, ennyien szembesültek azzal, hogy csökkent a nettó keresetük. A közszférában megtörtént a béremeléssel a korrekció, minden jövedelemszinten kipótolta a munkáltató az elszenvedett mínuszt, a több mint 1,5 millió érintett egy része végül nem járt rosszul.

Ugyanezt azonban a versenyszférában nem garantálta semmi, vagyis nagyjából egymillió munkavállaló keresetének alakulása teljesen bizonytalan – az Országos Érdekegyeztető Tanácsban csak a minimálbérről és a garantált bérminimumról állapodtak meg. A kormány most azt próbálja számon kérni a vállalkozásoktól, hogy a 4-6 százalékos bérajánlást mindenki hajtsa végre. Erre azonban nem kötelezhető senki.

Forrás: Napi Gazdaság

---