Egyre kevesebb külföldi dolgozik engedéllyel

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kiadott engedélyek száma 15 ezerrel, a bejegyzett regisztrációké 1,4 ezerrel csökkent 2007-ben 2006-hoz viszonyítva – mindkettő elsősorban a román állampolgárságú munkavállalók munkába állásának következményeként. A bejegyzett regisztrációk száma 5 és fél ezerrel esett vissza, ez főként a szlovák munkavállalókat érintette. Növekedést csak a kiadott zöldkártya-igazolások esetében regisztráltak, ezt a munkavállalási formát szinte teljes mértékben román állampolgárságú munkavállalók veszik igénybe.

Tavaly a munkaügyi központok 37 586 általános és 907 mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedélyt adtak ki külföldi munkavállalók számára, 10 614 regisztrációt jegyeztek be, valamint 6123 zöldkártya-igazolást adtak ki.
Ezt a négy jogcímet figyelembe véve 2007 végén 59 454 külföldi munkavállaló rendelkezett érvényes munkavállalási engedéllyel vagy igazolással, szemben az egy évvel korábbi 64 ezerrel – derül ki a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) adataiból. Eszerint tavaly folytatódott az engedélyköteles külföldi munkavállalók számának apadása: 2006 közepén 67 ezer, 2006 végén 64 ezer, 2007. június 30-án 62 ezer volt az érvényes engedélyek és igazolások száma. A négy jogcímen a múlt évben 55 ezer engedélyt adtak ki, ez 22 százalékos mérséklődés 2006-hoz képest. Meredeken csökken a mezőgazdasági szezonális engedélyek iránti érdeklődés, és miután 2007 júliusától a szakmalistára felkerült az egyszerű mezőgazdasági, valamint az egyéb segédmunkás nevű foglalkozás is, feltehetően tovább tart a csökkenés.

A jelek szerint a korábban Magyarországon dolgozó román munkavállalók egy része az uniós csatlakozással megnyíló lehetőségeket kihasználva más országokban próbál szerencsét, az itt maradók pedig egyre inkább az egyszerűbb, adminisztrációs kötöttségektől mentesebb munkavállalási lehetőségeket keresik. Tavaly december végén a ÁFSZ adatbázisában szereplő külföldi munkavállalók 46 százaléka (25,5 ezer fő) román, 18 százaléka (9,9 ezer fő) szlovák, 15 százaléka (8,1 ezer fő) pedig ukrán állampolgár volt. Az összes külföldi munkavállaló 62 százaléka a közép-magyarországi régióban vállalt munkát, míg 19 százalék a Közép-Dunántúlon, 6 százalék a Dél-Alföldön, 5 százalék a Nyugat-Dunántúlon, 4 százalék Észak-Magyarországon, 2-2 százalék pedig a dél-dunántúli és az észak-alföldi régióban.

A kiadott általános engedélyek mintegy harmada (11,8 ezer) építőipari munkákra vonatkozott, további egy- és háromezer közötti engedélyt igényeltek több ágazatban (vendéglátás, mezőgazdaság, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások, kereskedelem, híradás-technikai termékek gyártása, élelmiszeripar, szállítás, valamint a ruházati termékek gyártása). A zömében szlovák munkavállalókat érintő regisztrálás a híradástechnikai eszközök gyártása, valamint a közúti járműgyártás ágazatokra koncentrálódik.

Az általános engedéllyel rendelkező munkavállalók 83 százaléka, míg a regisztráltak 90 százaléka fizikai munkakörben dolgozott. Az engedélyek 56 százaléka (21 ezer) szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokra vonatkozott, ezenkívül a vendéglátó-ipari, gépkezelői és könnyűipari foglalkozási ágakban volt 1-2,5 ezer külföldi munkavállaló. A regisztráltak 38 százaléka (4 ezer fő) gyártósori összeszerelőként dolgozott, a lista további helyein csökkenő sorrendben a segédmunkás, gépkezelő, kézi anyagmozgató, raktáros szakmák szerepelnek.

A Magyarországra érkező munkavállalók közül azok szerepelnek a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatbázisában, akik az érvényes rendelkezések szerint munkavállalási engedélyt kötelesek kiváltani vagy regisztrálási eljárás és zöldkártya-igazolás kérelme miatt kapcsolatba kerülnek a munkaügyi központokkal. A vonatkozó rendelet által biztosított sokféle mentesség miatt az országban legálisan munkát vállaló külföldi állampolgárok egyes csoportjai kezdettől fogva a statisztika látókörén kívül maradtak, majd az uniós csatlakozás után tovább bővült a kör: Nagy-Britannia, Írország és Svédország 2004 májusától, Spanyolország, Portugália, Görögország és Finnország 2006 májusától, Olaszország 2006 novemberétől, Hollandia pedig 2007 májusától kötöttségek nélkül beengedi munkaerőpiacára a magyar munkavállalókat, így viszonossági alapon az onnan érkezők számára Magyarország sem ír elő engedélyezési kötelezettséget. A Magyarországgal együtt csatlakozó országokra vonatkozóan – Málta és Ciprus kivételével – a csatlakozási szerződés 2007. december 31-éig lehetővé tette adminisztratív célú regisztráció alkalmazását. (Zöldkártya-igazolást a még engedélyezési kötelezettség alá eső Európai Gazdasági Térséghez – EGT – tartozó államokból érkező munkavállalók kérhetnek, akik 12 hónap folyamatos, engedélyezett magyarországi munkaviszonyt tudnak igazolni.)

Jelentős változások voltak a külföldiek munkavállalásának jogi szabályozásában 2008 januárjától. Egyrészt az EGT-állampolgárok és hozzátartozóik foglalkoztatása engedélymentessé vált a szakképzettséget vagy legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben. Másrészt a foglalkoztatók kötelesek bejelenteni a jogszabályok szerint engedélymentesen foglalkoztatható EGT-állampolgárok és hozzátartozóik létszámát a munkaügyi szervezetnek.

Forrás: Napi Online

---