Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az áfa-levonás jogosságának nélkülözhetetlen tárgyi feltétele a számla megléte. Azonban a számla önmagában nem bizonyítja az abban feltüntetett gazdasági esemény megvalósulását. Amennyiben a számlázott termékértékesítésnél az ügylet tárgyát képező terméket fuvarozták az eladótól a vevőhöz, akkor a fuvarozás körülményei alapvetően befolyásolják az adólevonás jogszerűségének adóhatóság általi megítélését.
Belföldi termékértékesítés esetén az ügylet tárgyát képező termék általában közúti fuvarozás tárgyát képezi. Az adóhatóság a számlabefogadónál lefolytatott áfa-ellenőrzések során kiemelt figyelmet fordít a fuvarozás megvalósulásának vizsgálatára. Az Art. nem köti meg az adóhatóság kezét, a vizsgálat során a szabad bizonyítás elve érvényesül, azaz az adóhatóság bármely bizonyítási eszközt és módszert alkalmazhat, a tényállást szabadon, a rendelkezésére álló tények és körülmények alapján saját belátása szerint értékelheti.
Harmadik személy által végzett fuvarozás
Az adóhatóság áfa-ellenőrzések során általában bekéri a számlán feltüntetett termék fuvarozásával kapcsolatos dokumentumokat, s azok hitelességét vizsgálat tárgyává teszi. Az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata szerint harmadik személytől származó dokumentum általában nagyobb bizonyító erővel rendelkezik, mint azok a dokumentumok, amelyek az ügyletben közvetlenül résztvevő személyektől származnak.
A díj ellenében közúti árutovábbítást végző teherjármű fuvarlevéllel vehet részt a forgalomban. A fuvarlevél kiállítására vonatkozó szabályokat a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet tartalmazza.
A fuvarlevél mellett más dokumentumok is keletkezhetnek a fuvarozás során (pl. mérlegjegy, a termék átadására, átvételére vonatkozó egyéb irat), ezeket a fuvarlevéllel együtt a továbbiakban fuvarokmányok megnevezéssel említjük.
A fuvarokmányok akkor támasztják alá a számlában foglalt termékértékesítés tényleges megvalósulását, ha alakilag és tartalmilag hitelesek.
Alaki hitelesség alatt azt kell érteni, hogy a fuvarlevél, számviteli dokumentum szigorú számadás alá vonása megtörtént, továbbá azon teljes körűen szerepelnek fuvarozáshoz kapcsolódó adatok és Korm. rendeletben előírt adatok ( pl. indulás és érkezés helye, indulás és érkezés időpontja a fuvareszköz azonosító adatai – típus, rendszám -, a gépjárművezető neve, induló és érkező kilométeróra-állás, a fuvarozott termék megnevezése, a fuvarozott termék mennyisége ).
Tartalmi hitelesség alatt azt kell érteni, hogy a fuvarokmányokban szereplő adatok tényszerűek.
Önmagában a fuvarokmányok megléte nem bizonyítja, hogy a saját fuvarozás ténylegesen megtörtént. Amennyiben az eladó és/vagy vevő által fuvarozóként megjelölt vállalkozás a fuvarozás teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét nem tudja igazolni, akkor az adóhatóság a fuvarokmányt nem minősíti hitelesnek.
A fuvarokmányokat nem pótolja az eladó és/vagy vevő által fuvarozóként megjelölt vállalkozásnak a fuvardíjról kiállított számlája.
Mit ellenőriz a hatóság?
A fuvarokmányok alapján az ellenőrzés elvileg be tudja azonosítani a fuvarozásnál használt gépjárművet, a fuvarozást végző vállalkozást, a fuvarozás megkezdésének és befejezésének helyét, a gépjárművezetőt, valamint a fuvarozás egyéb körülményeit.
Az ellenőrzés meghallgatja a termék fuvarozását szervező és elvégző vállalkozás képviselőjét, esetleg a fuvarozás során személyes közreműködő személyeket [gépjárművezető(k), járműkísérő(k), rakodó(k)] is.
| RODIN őszi adókonferenciák |
|---|
|
Az említett személyek meghallgatásának az a célja, hogy az ellenőrzés feltárja a fuvarozás összes körülményét, többek között a következőket:
Eladó vagy vevő általi fuvarozás
A termék fuvarozását nemcsak harmadik személy, hanem az eladó vagy a vevő is végezhette. Az ellenőrzés ebben az esetben is a harmadik személy által elvégzett fuvarozás esetében említett körülményeket tisztázza.
Az eladó/vevő alapvetően menetlevéllel igazolhatja a termékek elfuvarozásának tényét, így annak hiányában más személytől utólag nem szerezhető be. Az eladó/vevő a termék szállítását saját tulajdonú vagy bérelt fuvareszközzel végezheti el, így annak hiányában a fuvarozás tényleges megvalósulása nem bizonyított.
Amennyiben a fuvarozás nem saját tulajdonú, hanem bérelt gépjárművel történt, akkor bizonyítania kell a bérlet tényét. Ez elsősorban a bérleti szerződéssel, a bérleti díjról kiállított számlával lehetséges.
Bérelt gépjárművel történő fuvarozás esetén javasolt a fuvarozásnál használt gépjármű rendszámának feltüntetése az értékesítésről kibocsátott számlán. Ugyanis ennek alapján – az előzőekben leírtak szerint – utólagosan beazonosítható a bérbeadó személye, még abban az esetben is, ha az eladó nem rendelkezik a bérleti szerződéssel, a bérleti díjról kiállított számlával, így az ellenőrzés során esetleg a bérbeadót sem tudná megnevezni.
Az adóhatóság által hivatalból feltárható körülmények
Saját tulajdonú fuvareszköz esetén a fuvarozó/eladó/vevő elvileg rendelkezik azokkal a dokumentumokkal (adásvételi szerződés, számla), amelyek bizonyítják, hogy a fuvarozás időpontjában a fuvarozáshoz szükséges gépjárművel rendelkezett.
Amennyiben a fuvarozó/eladó/vevő az adóhatósági ellenőrzés időpontjában valamely okok folytán nem tudja bemutatni a fuvarozásnál használt gépjármű tulajdonjogát igazoló dokumentumokat, s azokat pótlólag sem tudja beszerezni, akkor bizonyítási indítvány keretében kérheti az adóhatóságtól az eladó által megjelölt gépjárműre vonatkozó, hatósági nyilvántartásban szereplő adatokat szerezze be.
A foglalkoztatással kapcsolatos iratok (munkaszerződés, munkaköri leírás, jogosítvány) alátámasztják a fuvarozásban közreműködő személyek munkavégzésének lehetőségét. Amennyiben ezekkel bármely okok folytán a fuvarozó/eladó/vevő nem rendelkezik, akkor az adóhatóság rendelkezésére áll az adott személlyel kapcsolatban beküldött adatszolgáltatás, feltéve, hogy annak benyújtására sor került.
A fuvarozás megvalósulásának igazolásánál felhasználható egyéb dokumentumok
A fuvarokmányokon túl egyéb dokumentumok is felhasználhatók a fuvarozás megtörtének valószínűsítésére, de önmagunkban nem bírnak bizonyító erővel, csak más bizonyítékokkal együtt, illetve azok kiegészítéseként vehetők figyelembe, a saját fuvarozást közvetett módon igazolják.
E körbe sorolható az üzemanyag vásárlására, az úthasználati díjak megfizetésére vonatkozó bizonylatok, a fuvarozás közbeni útmegszakításokkal összefüggő bizonylatok (pihenőhely, szálláshely, parkolási lehetőség igénybevételét igazoló számlák), a fuvarozás folyamán esetleg bekövetkezett káresemény, baleset, vagy bármely más okból kifolyólag a gépjárművön elvégzett javításokat igazoló bizonylatok.
A fuvarozásban közreműködő személyek munkavégzésének a bizonyítására alkalmas lehet az a dokumentum is, amely a fuvarozó/eladó/vevő az adott személy(eke)t felkéri/utasítja ezen feladat elvégzésére, valamint a munkavégzéssel kapcsolatos kifizetéseket, költségeket (pl. költségtérítés, szállásdíj) igazoló iratok.
A fuvarozás körülményeinek tisztázatlanságából fakadó következmények
Az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata szerint, ha a termék fuvarozása nem állapítható meg a számlakibocsátó és a számlabefogadó között, akkor ez a körülmény azt bizonyítja, hogy a számlában feltüntetett termékek értékesítése nem a számlakibocsátó és a számlabefogadó között jött létre.
Ha az adóhatóság által meghallgatott személyek a fuvarozás körülményeivel kapcsolatban érdemi információkat nem, vagy csak részben képesek közölni, akkor az adóhatóság valószínűleg azt az álláspontot fogja képviselni, hogy a fuvarokmányokon szereplő áruk eredete, megléte és tulajdonjoga nem tekinthető tisztázottnak.
A számlakibocsátó által kiállított számlák nem minősíthetők hitelesnek, mivel a fuvarozás körülményeivel kapcsolatban feltárt tényállás nem támasztotta alá, hogy a számlakibocsátó rendelkezett a számlán feltüntetett termékek tulajdonjogával.
 |
Elfelejtette?
|
