Egyszer minden sorozat véget ér … (4. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

… az adótörténeti sorozat is. A tematikus összefoglaló befejező részében az első három részben nem említett érdekességekről írok: pénztörténet, évfordulók, aktualitások, szőlő és bor, tea, szerencsejátékok, pénztárgépek, számolócédulák, adóetimológia, adó- és vámszedőhelyek a fontosabb címszavai a cikknek.

Az adó végül is nem más, mint az az ár, amit azért fizetünk, mert szervezett társadalomban élhetünk.

Az összesítő cikksorozat első részében Magyarország adótörténetéről, valamint a „Vallás, egyház, adózás” témakörébe tartozó cikkekről adtunk áttekintést.

A második részben szóltunk híres emberek adóügyeiről, leggyakrabban az írók, költők dolgairól írtunk. A történelmet meghatározó dokumentumok sorában az ékírástól a Római Szerződésig terjedt a paletta. Összefüggő, egymásra épülő cikksorozat szólt a Római Birodalom, a hunok, a vikingek adóügyeiről, amelynek a végén Moszkva (a harmadik Róma) felemelkedéséig jutottunk el. A keresztes hadjáratok, illetve a templomos rend adó- és pénzügyeiről összesen kilenc fejezetben értekeztünk.

A harmadik részben az épületekkel, építményekkel kapcsolatos adózásról, adófilozófiákról, furcsa és rettenetes adófajtákról, illetve a magyarországi rendszerváltás után kirobbant hét adólázadásról írtam összefoglalót.

Szüreti jelenetek (faliszőnyeg, Musée de Cluny)

Pénztörténetek

Az adózás története szorosan összefügg a pénz kialakulásával, a pénzrendszerek fejlődésével. Ez (is) indokolta azt, hogy „Kis magyar pénztörténet” sorozatcímmel nyolc írásban bemutassuk (főleg) a magyar pénz kialakulását, változásait, Szent Istvántól napjainkig.

Később jelent meg egy ehhez jól kapcsolódó könyv a „Pénzek színes világa” címmel. Ezt a művet könyvismertetés keretében mutattuk be.

Évfordulók, aktualitások

Az összefoglaló cikksorozatban is jó néhány hivatkozás volt kerek évfordulókra (Magna Charta, Aranybulla, Dante, Shakespeare, Cervantes, Arany, Petőfi, Madách, Benedek Elek), de ugyancsak kerek évforduló (100 év) volt az inspirációja annak, hogy a trianoni békediktátum körülményeit, következményeit három részben elemezzük.

Az Európai Unió alapszerződésének, a Római Szerződésnek az aláírása 1957. március 25-én történt meg. Ezt tekinthetjük a mai államszövetség születésnapjának. A 60. évfordulóra az eseményről, illetve a Római Szerződés adózást érintő rendelkezéseiről jelentettünk meg cikket. A vámmentességgel kapcsolatos rendelkezések, valamint a közvetett adók (áfa, jövedéki adó, stb.) harmonizációs kötelessége ma is alapkövetelménye az EU-nak. A 60 év alatt többször is módosult a Szerződés, illetve számos adózást érintő rendelkezés, irányelv, bírósági ítélet jelent meg.

Donald Trumpnak már 2016-ban a választási programjában is hangsúlyos szerepet kaptak az adózási kérdések. A programot Trump később megvalósította. Az adóprogramot 2016-ban és 2017-ben négy írásban mutattuk be. Nem kérdéses, hogy eredményesek voltak a gazdasági intézkedései, annak ellenére, hogy 2020-ben a koronavírus járvány, illetve ennek idején a Trump-kormányzat hezitálása részben lerontotta ezek hatását. Persze Kína nagyhatalmi politikája is jelentős befolyással volt minderre. A Biden-kormányzatnak sikerült visszafordítania az intézkedéseket, az eredmény az USA költségvetésének közeledése a gazdasági csődhöz.

Finnországban 2019-ben igen érdekes választás zajlott le. A győztes párt programjában adóemelés szerepelt! Hiába, van az a pont, amikor a tényekkel való szembenézés eredményesebb lehet, mint a problémák szőnyeg alá söprése.

Az adóhivatali dolgozók munkája – finoman szólva – nem népszerű, ugyanakkor szükségességét kár lenne megkérdőjelezni (erre utal a cikk mottója is). Ezt a tevékenységet alapvetően jellemzi a jogszabályok alkalmazási kötelezettsége, a gazdasági folyamatok nyomon kísérése, azaz egy végletekig pragmatikus szellem. Nem kis meglepetést okozott 2020-ban, hogy Oroszország miniszterelnökévé választották az orosz adóhivatal korábbi vezetőjét, Mihail Vlagyimirovics Misusztyint, aki azóta is betölti ezt a tisztséget.

Ilyen lesz a helyreállított Pénzügyminisztérium épülete a Szentháromság téren (a Mátyás templomtól balra)

Megrengette a koronavírus járvány 2020-ban a világot. Egészségügyi és karantén intézkedések, home office, a házhozszállítási szolgáltatások előretörése is jellemezte a járvány csúcsévét. Sajnos a gazdasági visszaesés és a halálozások számának emelkedése is. A szükséghelyzetben a kormányzat adózási eszközökkel, támogatásokkal is próbálta a hatásokat mérsékelni. Ezeknek a rendelkezéseknek egy része azóta törvényi szintre emelkedett. A legfontosabb változásokat négy írásban mutattuk be 2020 májusában.

Neves személyiségeknek is van sokszor olyan adózási múltjuk, amelyekről érdemes szót ejteni. Négy alkalommal is sajátos nekrológokkal emlékeztünk meg ilyen személyekről.

Kevesen tudják, hogy a népszerű táncdalénekes, Koós János a Vám- és Pénzügyőrség Fúvószenekarának tagja volt, mielőtt énekesként feltűnt. A táncdalénekes 2019-ben hunyt el.

Kopátsy Sándor sajátos alakja volt az elmúlt jó fél évszázad közgazdászainak. Az 1956-os eseményekben is szerepet vállalt (az Országos Tervhivatal és a Minisztériumok Forradalmi Bizottságának elnöke volt), szerencséjére, ezt csak mellőzésével büntették. Kiváló képességeit az 1968-tól bevezetett Új Gazdasági Mechanizmus kidolgozása során is igénybe vették, olyannyira, hogy ő adta az arcát a népszerűsítő ismeretterjesztő sorozat címszereplőjének, dr. Agynak. A ’70-es évek elején eltiporták a gazdasági programot, ismét mellőzés lett a sorsa jó egy évtizeden át. Aztán a ’80-as években megint igénybe vették szaktudását az adóreform kidolgozásánál, illetve annak népszerűsítésénél (nem tévedés, valóban népszerűsítésről volt szó!). Ezt követően is rengeteget írt, tanácsokat adott. Utolsó éveiben a Magyar Nemzeti Bank elnökének tanácsadójaként tevékenykedett. Életének 99. évében halt meg, 2020-ban.

Éless Béla neve kevésbé ismert, bár sokan emlékezhetnek rá a Szomszédok című teleregény tudálékos könyvelőjeként, adótanácsadójaként. Eléggé unszimpatikus szerepet játszott – zseniálisan! A színész 2020 decemberében halt meg.

Moldova György sajátos polémiába keveredett 1992-ben a Pénzügyminisztériummal, természetesen ez főleg adózási kérdésekről szólt. Ennek a levelezésnek aktív közreműködője volt az adótörténeti cikksorozat szerzője is. A sajátos levélváltást – amely a legkevésbé sem szomorú tartalmú – Moldovára emlékezve mutattuk be. Az író 2022-ben távozott közülünk.

Egyéb érdekességek

Mintegy harminc írást nem lehetett besorolni a korábbi alcímek alá, így azok tartalmát külön mutatom be.

Szőlő és bor

A szőlő és a bor adóztatása a bibliai időkre is visszavezethető, de a középkorban is az általános adókötelezettségek alá sorolták a termelését, előállítását. Ez az újkorban sem változott, egészen addig, míg a filoxéra járvány hatalmas pusztításokat nem végzett az ültetvényekben. Akkor viszont az adóztatás helyett a kedvezményezés lépett előtérbe, hiszen a kárelhárítás, az ellenálló ültetvények telepítése már nemzetgazdasági érdek volt. Mindezekről három cikk szólt.

Némileg kapcsolódott ehhez a szőlő- és borszentekről szóló írás, amely nem annyira pénztörténeti jellegű volt. Noé volt az első szőlőművelő (a Bibliában), de – naptárrendben – Szent Vince, Szent György, Szent Orbán, Szent Donát és Szent Márton is segíti a szőlő- és bortermelőket, hogy aztán év végén meg lehessen inni Szent János áldását.

Tea és a pénzügyek

Az élvezeti cikkek sorában a teához is érdekes adózási események kapcsolódnak. Kína, Oroszország, Anglia is bővelkedik ilyen történetekben, de az Egyesült Államok történetében is nevezetes adóesemény kapcsolódik a teához, a bostoni teadélután néven elhíresült lázadás, amelynek során a tengerbe dobálták a teás ládákat. A függetlenedési eseményeknek ez csak a kezdete volt. Ezekről két írás szólt.

A bostoni teadélután történelemformáló adólázadás volt

Szerencsejátékok

A szerencsejátékokon sokat lehet nyerni (és persze veszíteni is). Nem csoda, hogy a nagy nyeremények állami megcsapolása jó néhány évszázada divatozik. Defoe és Casanova foglalkozott a lottójátékokkal, de a csalások miatt Angliában egy évszázadon át tiltás alá is tartozott. A szerencsejátékok történetéről és adóügyeiről is két cikk szólt.

Adó- és vámügyek szentélyei

Az adóztatás régi hivatali helyiségei ma is sok helyen láthatóak Magyarországon. Ezek közül a legismertebbek a hídfőknél található vámházak, ahol a hídpénzt szedték. Több ilyen is fennmaradt, a legismertebb a budapesti Szabadság híd pesti hídfőjénél található két épület. A Közgazdaságtudományi Egyetem épülete korábban Vámfőpalota volt. Budapest bevezető útjain jó néhány vámszedőhely létesült, ezek egymáshoz nagyon hasonló épületek voltak. Több is fennmaradt közülük, igaz a funkciójuk megváltozott azóta. A legszebben helyreállított ilyen épület a z Üllői út-Ecseri út kereszteződésénél található, ma szállodaként működik.

Az adóhivatalok a történelem során soha nem voltak népszerű intézmények. Nem csoda, hogy gyakran voltak támadások célpontjai, gyakran fel is gyújtották őket. Ilyen atrocitás volt – többek között – az ókori Jeruzsálemben, Párizsban a nagy francia forradalom idején, de a legújabb korban is előfordult ilyen esemény az USÁ-ban.

Vámos települések

A középkori vámszedőhelyek emlékezetét számos település őrzi a nevében. Legalább húsz ilyen település van ma is a Kárpát-medencében: Felsővámos, Nemesvámos, Vámosgyörk, Vámosmikola, Vámosszabadi stb. Ezek a települések büszkék a vámszedői múltjukra, még egy egyesületet is létrehoztak, az évente rendezett találkozójukon ünnepélyesen emlékeznek a régi időkre.

A történelmi Magyarország számos településneve őrzi a középkori adószedő (vámszedő) helyek emlékét

Adóetimológia, választási jog, megszólítások

Ékes, édes anyanyelvünk bővelkedik olyan szavakban, kifejezésekben, amelyeknek adózási eredetük van. Harácsolás, szegény, ebek harmincadja, porció, huszár, rovás, taksa, sarc, dézsmálás mind adózási eredetű. Ezek eredetét, tartalmát négy írásban mutattuk be.

Csak lazán kapcsolódott az adóetimológiai írásokhoz a „Választási jog és adózás – Becsüljük meg a virilistákat!” című írás. Ma már alig ismert a virilista kifejezés. Sokáig a legnagyobb adózókat nevezték virilistáknak, akik büszkék voltak erre a címükre, sőt még bizonyos társadalmi előnyöket is élvezhettek ennek révén. A cikkben áttekintettük a választási jog változásait is, különös tekintettel a pénzügyi-, adózási követelményekre.

Ha már a virilistákról szó volt, érdemes volt kitérni a különböző megszólításokra is. Erről a „Bőség, kegyelmed, elvtárs, szia” című írás szólt. Mára a megszólítások zöme elavult, de a diplomáciai és egyházi életben jó néhányat ma is használunk, alkalmazunk. Ebben a cikkben idéztük Ady Endre egyik párizsi tudósítását, amely látszólag a franciákról szólt. De csak látszólag!

Pénztárgépek, számolócédulák

Az adózásnak alapfeltétele a megfelelő bizonylatolás. Az írásbeliség általánossá válása előtt erre (többek között) az úgynevezett rováspálcák szolgáltak, ezekről több írásban is említést tettünk.

Pénztárgép a múltból

A modernebb módszerek közé tartoznak a pénztárgépek. Ezek eredetét, történetét is bemutattuk egy írásban. Eredetileg a bolti alkalmazottak lopásai miatt kezdték bevezetni Amerikában, a XIX. században, de annyira sikeres volt az alkalmazásuk, hogy az egész világon elterjedtek. Ma már el sem tudjuk képzelni nélkülük a kereskedelmet. A régi pénztárgépek valódi műremekek, ezek fotóival színesítettük a cikket.

Szintén nem mellőzte az esztétikai értékeket a számolócédulákat bemutató két írásunk. A számolócédulák a kereskedelmi, szolgáltatási tevékenység sajátos segédeszközeként a XIX. század elején terjedtek el, főleg az osztrák császárság területén. Fénykoruk a XIX. század végétől a második világháborúig terjedt, de akár ma is találkozhatunk ezekkel. Az első sorozatgyártott reklámeszközök közé tartoztak. Nagy művészek is terveztek számolócédulákat (egyáltalán nem volt számukra megalázó!). A két írás kétszáznál is több számolócédula reprodukcióját tartalmazta.

A pénztárgépekről és a számolócédulákról szóló írások több helyen, például a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum honlapján, másodközlésben is megjelentek.

A számolócédulák fontos eszközei (voltak) az értékesítések bizonylatolásának, nem mellékesen reklámot is közvetítettek – három szecessziós cédula

Folytatódik-e a sorozat?

A sorozat ezzel az írással véget ért! Legalábbis az a formája, hogy heti-kétheti rendszerességgel jelentkezzek az Adó Online oldalain.

Tíz évvel ezelőtt készítettem egy témajegyzéket, amit azóta is folyamatosan karban tartok, frissítek. A megírható témák alapján legalább 150-200 cikkre van még ötletem, forrásanyagom, bár ez akár bővülhet is. A cikkek alapvetően egyfajta szakmai elhivatottság, célzott ismeretszerzés, kutatás termékei.

Azt nem zárom ki (sőt!), hogy újabb témákat is feldolgozzak, az összegyűjtött, részben előkészített anyagok erre lehetőséget biztosítanak, de a rendszerességtől ideje búcsút vennem.

Köszönöm minden érdeklődő olvasó figyelmét!