Egyszerre csak egy illetékkedvezmény jár


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyidejűleg több illetékkedvezmény együttesen nem vehető igénybe. Így az ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozóra az egyéb illetékmentességi szabályok nem alkalmazhatóak. Két kedvezmény együttes alkalmazásával ugyanis egy harmadik típusú kedvezmény alakulna, amelyet az illetéktörvény nem tesz lehetővé – derül ki a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéséből.

AEÉ 2010/6. számon közzétett eseti döntés alapjául szolgáló ügyben egy kft. egy társasházi ingatlant vásárolt a hozzá tartozó felszíni parkolóhely kizárólagos használati jogával együtt. A szerződésben rögzítést nyert, hogy az eladó ingatlan-beruházásra és eladásra jogosult gazdasági társaság, míg a vevő kijelentette, hogy főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazó és az ingatlant továbbértékesítési céllal vásárolta. Vállalta, hogy erre két éven belül sor kerül, ezért jogosult az ingatlanforgalmazási célú kedvezményes mértékű 2 százalékos illetékre.

Az adóhatóság fizetési meghagyásával a fent hivatkozott 2 százalékos illetékkulcs alkalmazásával kiszámított visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte a Kft.-t, amely a határozat ellen fellebbezéssel élt. Előadta, hogy az eladó ingatlan-beruházásra és eladásra jogosult gazdasági társaság, és mint ilyen az ingatlant első értékesítés keretében adta el, ebből fakadóan a Kft-t az ingatlanforgalmazási célú kedvezménnyel együtt kedvezménnyel együtt az első értékesítéshez fűződő alábbi kedvezmény is megilleti. (Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor az általános szabályok szerint megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne.)

A másodfokú adóhatóság a határozatot helybenhagyta, kifejtve, hogy a Kft. a választása szerinti illetékkedvezményben részesült, két illetékkedvezmény együttesen nem vehető igénybe, illetve abból nem hozható létre egy harmadik lehetőség. A Kft. ezután pert indított. Keresetét a megyei bíróság jogerős ítéletével elutasította. Megállapította, hogy a szabályozással elérni kívánt cél és az egyes kedvezmények törvényen belüli elhelyezkedése, illetve az a tény, hogy a kógens szabályok részletei a két kedvezmény együttes érvényesíthetőségét kizárják, azt eredményezi, hogy egymás mellett, párhuzamosan a két kedvezmény nem érvényesülhet. Az illetéktörvény arra pedig nem teremt lehetőséget, hogy a kettő együttes alkalmazásával egy harmadik kedvezmény keletkezzen.

A Kft. felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint az illetéktörvény nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra nézve, hogy két kedvezményt együttesen nem lehetne igénybe venni, de annak lehetőségét sem zárja ki. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak tartotta, és jogi álláspontját a jogkérdést illetően az alábbiak szerint foglalta össze. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében egységes jogelvet alkalmazva kifejtette, hogy a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozót az illetéktörvény egy általánosan meghatározott személyi körből (vevő) kiemelte, az ezen személy által megkötött jogügyletre nem a törvény egyéb szabályai, hanem különös szabály vonatkozik. Mivel a kft. továbbértékesítési céllal vásárolta az ingatlant, rá, mint a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozóra e speciális kedvezmény és nem az egyéb illetékmentességi szabályok alkalmazhatóak. A két rendelkezéssel szabályozni kívánt cél eltérő és eltér a kedvezmény mértéke is. A kettő együttes alkalmazásával egy további harmadik típusú kedvezmény alakulna, amelyet a törvény nem tesz lehetővé.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.