Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egyszázalékos törvény 2008. január 1-jével a szükséges generáljavításon túl számos lényeges változáson is átment. A módosítások célja egyrészt a rendelkezéssel kapcsolatos eljárások egyszerűsítése, másrészt az, hogy a rendelkező magánszemélyek száma, és ezen keresztül a felajánlott összeg nagysága emelkedjen.
Az 1%-os törvényt önálló törvényben, a 2007. évi CXXV. törvényben módosították. A leglényegesebb változások csokorba szedve a következők.
A korábbi évektől eltérően a rendelkező nyilatkozatát minden adózó 2008. május 20-ig juttathatja el az adóhatósághoz. Tehát az egyéni vállalkozók és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek, akik egyébként február 15-ig adnak bevallást, május 20-ig érvényesen rendelkezhetnek.
Lényegesen változtak azok a módok, ahogy a rendelkező nyilatkozatot el lehet juttatni az adóhatósághoz. A legfontosabb változás, hogy a korábban megszokott borítékos rendszertől eltérően 2008-ban a rendelkező nyilatkozatot a bevallás részeként is be lehet adni. Így ha a magánszemély adóbevallást ad, vagy adóhatósági adómegállapítást kér, az erre vonatkozó nyomtatvány megfelelő oldalának (0753-D vagy 07530-D számú lap) kitöltésével is rendelkezhet.
Aki nem a nyomdai úton előállított nyomtatványokon, hanem az APEH nyomtatványkitöltő programjának használatával állítja elő a bevallását, annak szintén van lehetősége arra, hogy a rendelkező nyilatkozatát a nyomtatvány részeként adja be, azaz a nyomtatványkitöltő programmal is előállítható a kérdéses 0753-D vagy 07530-D számú lap.
Azok a magánszemélyek, akik a bevallásukat vagy az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó nyilatkozatot elektronikusan küldik meg az adóhatóságnak, a rendelkező nyilatkozatot is megküldhetik ily módon. Abban az esetben, ha a magánszemély elektronikus bevallását, ADAM nyilatkozatát vagy külön elektronikus űrlapját nem saját maga, hanem meghatalmazottja (például könyvelője) készíti, az adóhatósághoz azt is be kell jelentenie, hogy a rendelkező nyilatkozat elektronikus továbbítására meghatalmazottja jogosult.
2008-ban a korábbi évekből megszokott módon is lehet rendelkezni, azaz a bevallással vagy az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozattal együtt egy lezárt borítékban is elküldhető a rendelkező nyilatkozat. A borítékot le kell ragasztani, és azon legalább a magánszemély adóazonosító jelét fel kell tüntetni. Tehát a tavalyi szabályokkal ellentétben a borítékra nem kötelező felírni a rendelkező magánszemély nevét és lakcímét. A borítékot a magánszemély a bevallásához vagy az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozatához csatolva juttathatja el az adóhatósághoz. Akik munkáltatói adómegállapítást kérnek, vagy az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozatukat a munkáltatón keresztül juttatják el az adóhatósághoz, a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot a munkáltatónak legkésőbb május 10-én adhatják át. A munkáltató a lezárt borítékokat sértetlenül, legkésőbb május 20-ig adja át az adóhatóságnak.
Lényeges új szabály az, hogy 2008-tól a rendelkező nyilatkozat a bevallástól függetlenül is eljuttatható az adóhatósághoz. Tehát ha a magánszemély az előzőekben leírtak szerint nem rendelkezett (sem a bevallás részeként, sem a bevallással együtt beküldött borítékban, sem a munkáltató útján) lehetősége van arra, hogy a rendelkező nyilatkozatokat egy lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban, postán vagy személyesen juttassa el az adóhatósághoz. Erre május 20-ig van lehetőség, függetlenül attól, hogy a magánszemély az adóbevallását esetlegesen február 15-ig beadta.
A civil kedvezményezettek közül a társadalmi szervezeteket, alapítványokat, közalapítványokat érintő szigorítás az, hogy nem jogosult a javára felajánlott összeg megszerzésére az a kedvezményezett, amelynek a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 1-je és az általa tett nyilatkozat időpontja között van olyan lejárt esedékességű köztartozása, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott.
Pontosításként szerepel a törvényben, hogy a civil kedvezményezett akkor használja fel a közcélú tevékenységének megfelelően az 1%-os összeget, ha aztaz alapítvány, közalapítvány társadalmi szervezet az alapító okiratában, alapszabályában alaptevékenységként meghatározott közhasznú tevékenységre, illetve a további civil szervezetek az alaptevékenységükként meghatározott közcélú, közérdekű, közhasznú tevékenység megvalósítására fordítják. Etztől függetlenül, a kedvezményezett a fenntartásával, működésével kapcsolatosan együttesen is csak az 1%-os összeg 30 százalékát használhatja fel.
A civil kedvezményezettnek a javára juttatott összeg cél szerinti felhasználásáról vagy esetleges tartalékolásáról a nyilvánosság előtt továbbra is számot kell adnia. Fontos azonban, hogy a 2008-ban kapott összegre tekintettel ez irányú kötelezettségének nem sajtóközlemény útján kell eleget tennie. Ehelyett a kedvezményezett köteles a részére juttatott összeg felhasználására vonatkozó adatokat az átutalás követő év, azaz 2009. október 31-ig az állami adóhatóság részére, elektronikus formában megküldeni. Az adóhatóság ezen adatokat átadja a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részére, amely az adatokat a saját honlapján közzéteszi. Ezentúl azon szervezetek, amelyek saját internetes felülettel rendelkeznek, az átutalást követő év december 15-éig kötelesek a közleményt ezen a felületen is közzétenni azzal, hogy a közleményt 1 évig nem lehet onnan eltávolítani. Amennyiben a kedvezményezett a fenti szabályoknak nem tesz eleget, az adóhatóság határozattal – a határozat jogerőre emelkedésének évét követő évre – kizárja a szervezetet a kedvezményezettek köréből.
Az új szabályokat 2008. január 1-jétől, de első alkalommal a 2007. adóévre benyújtott rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni. A 2007. adóévre, azaz a 2007. évre fizetendő adójuk 1+1 százalékáról a magánszemélyek 2008-ban adnak rendelkező nyilatkozatot, így az új szabályokat a magánszemélyek oldaláról a 2008-ban történő rendelkezésekre, illetve a kedvezményezettek oldaláról a 2008-as rendelkezésekből származó összegre kell először alkalmazni.
dr. Honyek Péter péter cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2008/1-2. számában olvasható.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
