Eltörölt különadók 2025-ben – honnan lesz forrás ezek pótlására?
A Niveus Consulting Group kommentárt jutott el az Adó Online-hoz a 2025-ös benyújtott költségvetésről.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Idén az egyszerűsítés jegyében több változás történt az adóhatóság által kiadott igazolások szabályozásában. Ezeket ismerteti friss számában az Adó szaklap.
Általános szabályok
A Magyary Zoltán Egyszerűsítési Program egyik célja az adóigazolás, együttes adóigazolás és a jövedelemigazolás kiállítására irányuló eljárással kapcsolatos lakossági adminisztráció csökkentése volt. Ennek megfelelően módosították az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) igazolásokra vonatkozó szabályrendszerét (85/A. §), mely közérthető formában, logikus szerkezetben szabályozza újra az adóhatósági igazolás jogintézményét.
Egyes jogszabályok alapján az adózó számos eljárásban köteles nemleges adóigazolás vagy együttes adóigazolás benyújtására. A 2013. évi módosítással e kötelezettség szűnik meg oly módon, hogy a nemleges adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban [Art. 85/A. § (7) bekezdés].
1. Adóhatósági igazolások fajtái
Az adóhatóság által kiadható igazolástípusok nem változtak, vagyis továbbra is:
kérhető az alsó fokú adóztatási szervtől, vagyis a megyei (fővárosi) adóigazgatóságoktól, illetve a Kiemelt Adózók Adóigazgatóságától.
Az Art. 2013. évi módosítása ezen túl bevezeti a köztartozásmentes adózói minősítésről szóló igazolás fogalmát is.
2. Adattartalom, az igazolás nyelve
Az adóhatóság az igazolásokat a nyilvántartásban szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki [Art. 85/A. § (1) bekezdés]. Az adóhatóság az adó- és a jövedelemigazolást magyar, az illetőségigazolást magyar, vagy az adózó kérésére magyar és angol nyelven állítja ki [Art. 85/A. § (3) bekezdés].
3. A kérelem benyújtása
Fontos változás, hogy 2013. január 1-jétől az elektronikus bevallásra kötelezett adózók az adóhatósági igazolás kiadásával kapcsolatos kérelmeiket is csak elektronikus úton terjeszthetik elő [Art. 175. § (9) bekezdés].
A kérelmet elektronikusan az adózó, illetve képviselője nyújthatja be, aki az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett egyedi azonosítóval és titkos jelszóval rendelkezik, illetve képviselő, meghatalmazott esetében az állami adóhatóság portálján közvetlenül elérhető elektronikus regisztrációs űrlapon (’T180 számú nyomtatvány) bejelenti, hogy az általa képviselt adózók esetében az elektronikus adóhatósági szolgáltatások közül az adóigazolás, együttes adóigazolás, jövedelemigazolás és illetőségigazolás kérelmezése esetében is eljár, vagy teljes körű (minden elektronikusan intézhető adóügy tekintetében érvényes) meghatalmazással rendelkezik.
2013. január 1-jétől az adóhatósági igazolásokkal kapcsolatos ügyek intézését egy összesített nyomtatványon indíthatja meg az adózó. Az új IGAZOL elnevezésű nyomtatvány elsősorban a gépi kitöltést támogatja, és az elektronikus úton történő előterjesztést teszi lehetővé.
A nyomtatványgarnitúra tartalmazza
Az elektronikus bevallásra nem kötelezett adózók a kérelmeiket változatlanul, akár kötetlen formában személyesen (előzetes időpontfoglalással, vagy ügyfélfogadási időben az ország bármely ügyfélfogadási irodájában megjelenve) illetve postai úton is előterjeszthetik. Az elektronikus bevallónak nem minősülő adózók részére a kérelmek benyújtásához a NAV alsó fokú adóztatási szerveinek az ügyfélszolgálatain, kirendeltségein térítésmentesen beszerezhető kérelem-nyomtatványt rendszeresített az adóhatóság, de az elektronikusan is benyújtható IGAZOL nyomtatvány szintén kinyomtatható a http://www.nav.gov.hu internetes honlapról való letöltés után. A formanyomtatvány használata – az elektronikus úton történő adóigazolás, együttes adóigazolás, jövedelemigazolás és illetőségigazolás kiadása iránti kérelembenyújtás kivételével – nem kötelező, a kérelem formai kötöttségek nélkül is benyújtható, amennyiben az igazolás kiadásához szükséges adatokat teljes körűen tartalmazza. Az adózó a kérelmét – a Kiemelt Adózók Adóigazgatóságának illetékességi körébe tarozó adózó kivételével – amennyiben elektronikus bevallásra nem kötelezett, benyújthatja személyesen a NAV bármelyik alsó fokú adózatási szervei ügyfélszolgálati irodájában, kirendeltségén, vagy eljuttathatja postán, valamint elektronikusan.
Az igazolások kiadása továbbra is a NAV megyei (fővárosi) adóigazgatóságok ügyfélszolgálatainak és kirendeltségeinek a feladata.
4. A kérelem kitöltése
Az igazolás célját megadni nem kötelező, de az igazolás kiadásának szükségességét változatlanul valószínűsíteni kell. Ez annyit jelent, hogy nem kell pontosan megjelölni, milyen célra kéri az adózó az igazolást. Ha viszont az adózó olyan konkrét célt/eljárást jelöl meg, ahol az eljáró hatóság igazolást nem kér (például a NAV saját eljárásaiban) az igazolás kiadását az adóhatóság megtagadja.
Az alábbi ügyekben nem kell adó-, együttes adóigazolási kérelmet benyújtani, mert azokat az eljárás részeként a NAV saját hatáskörben végzi:
Nem kell továbbá adó-, együttes adóigazolást kérni:
Rodin adózási konferenciák |
---|
Az összes Rodin-konferenciáról itt tájékozódhat. |
Kötelező közölni a kért példányszámot, valamint annak meghatározását, hogy az igazolást postai vagy elektronikus úton kéri, vagy személyesen szeretné átvenni azt. Az elektronikus úton benyújtott kérelemre az igazolást, a kérelemben foglaltaknak megfelelően, elektronikusan (kivéve az illetőségigazolást), illetve postai úton küldi meg a NAV, vagy személyes átvétel megjelölése esetén az ügyfélszolgálatokon adja át az átvételre jogosultnak. Postai úton, vagy személyesen leadott kérelmek esetén az igazolás kiadása kizárólag postán keresztül, vagy személyesen történhet.
Az új szabályokkal párhuzamosan kényelmi funkciók is bevezetésre kerültek:
Az elektronikus úton érkezett kérelmek esetében – függetlenül attól, hogy az igazolás/végzés/határozat kiadását papíralapú, vagy elektronikus formában kérte az adózó – a közbenső leveleket (hiánypótlás, illetékességi áttétel stb.) az igazoláskiadási eljárás lerövidítése érdekében kizárólag elektronikus úton továbbítják.
Az adóigazolás, együttes adóigazolás kiadása iránti kérelemben lehetőség van időpont megjelölésére is, kitöltése esetén ezen időpontra vonatkozó adatok alapján igazolja az adóhatóság az adótartozást vagy a köztartozást, illetve annak hiányát.
A közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt együttes adóigazolás iránti kérelemben kötelező megadni a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét.
A jövedelemigazolás kiadása iránt benyújtott kérelemben meg kell jelölni, hogy melyik adóévről kéri az adózó az igazolás kiállítását.
Az illetőségigazolás kiadása iránti kérelemben megjelölhető, hogy az illetőségigazolást magyar, vagy magyar és angol nyelven kéri a benyújtó.
A kérelem megjegyzés rovatában, egyéb – az adóhatósági nyilvántartásban szereplő és az igazolás céljához kapcsolódó – adatok igazolását lehet kérni, például bővített adóigazolás kiadása a bevallási adatok feltüntetésével. Ez jellemzően Széchenyi Kártya Programmal kapcsolatos igazolásoknál fordul elő – itt a bevallásadatok feltüntetése kötelező is – de több pénzintézet a hitelek elbírálásához is feltételként szabja.
5. Meghatalmazás, képviselet
Amennyiben a kérelmező nem személyesen jár el, csatolni kell a meghatalmazást, vagy a kérelmen az erre szolgáló rovatban meg kell jelölni, hogy a meghatalmazott állandó meghatalmazással rendelkezik, illetve törvényes képviselő.
Meghatalmazás, képviselet igazolásának hiányában, vagy nem megfelelő meghatalmazás esetén az adóhatóság visszautasítja a képviselő eljárását.
6. Külföldi hatóság nyomtatványa
Az adóhatóság az illetőségigazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.
7. Illetékkötelezettség és illetékmentesség
A jövedelemigazolás és az illetőségigazolás kiadása illetékmentes, az adóigazolás, együttes adóigazolás kiadása illetékköteles, melynek mértéke 3000 forint. Az illetéket eljárásonként kell megfizetni, azaz ugyanazon eljárásban (egy kérelemben) kért több azonos tartalmú példány után 3000 forint illetéket kell fizetni, azonban a több kérelemben, illetve az egy kérelemben több jogcím/igazolás tartalom után az illetéket külön-külön kell megfizetni.
Az illetéket az eljárás megindításakor – elektronikus kérelem benyújtása esetén a kérelem bárkódjának/ügyszámának megismerésekor (a tárhelyről letölthető dokumentumon az úgynevezett EBEV elfogadó nyugtán szerepel) – kell megfizetni a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú NAV adóhatósági illetékbeszedési számla javára. Az illetékfizetési kötelezettséget a bankszámla nyitására kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, bankszámla nyitására nem kötelezett adózónak postai készpénz-átutalási megbízással (csekkel) vagy belföldi bankszámlájáról átutalással kell teljesítenie. A NAV megyei (fővárosi) adóigazgatóságainak központi ügyfélszolgálatain és nagyobb kirendeltségein készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával) történő fizetésre is lehetőség van.
Nem kell megfizetni az illetéket, ha az adózó az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján személyes illetékmentességben részesül. Ugyancsak nem kell megfizetni az illetéket a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetésekhez (alvállalkozóknak) szükséges együttes adóigazolások esetében, mert ez az igazolás illetékmentes, és más eljárásokban nem felhasználható. Az említetteken kívül illetékmentesség vonatkozik például az álláskeresési járadék, átképzési támogatás igénybevételéhez szükséges, azaz a foglalkoztatással és a munkaviszony, tagsági jogviszony létesítésével kapcsolatos igazolásra.
8. Az igazolás kiadásának határideje
Az igazolás kiadásának határideje 2013. január 1-jétől 8 napról 6 napra csökkent [Art. 5/A. § (5) bekezdés]. A határidőt az eljáró adóigazgatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal, az ügyfél értesítése mellett, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Adateltérés vagy hiányosság esetén az adózót értesítő levélben szólítja fel az adóhatóság az eltérés, hiányosság rendezésére, és ebben az esetben az igazoláskiadási határidő meghosszabbodik. A hiánypótlás időtartama az ügyintézési időbe nem számít bele.
9. Az igazolások kiadása, átvétele
Ahogy azt már említettük, az elektronikus úton kért igazolások személyes átvételi helyét az adózó határozza meg azzal, hogy az IGAZOL nyomtatvány főlapján legördülő listából választhatja ki azt az ügyfélszolgálatot, amely a számára a legkönnyebben elérhető (kivéve a 44 és 51-es megyei illetékességű adózókat).
Az elektronikus úton kérelmezett adóigazolásokat, együttes adóigazolásokat, jövedelemigazolásokat az adóhatóság az adózó választása szerint elektronikus úton vagy postai úton küldi meg vagy személyes megjelenés alkalmával adja át. Amennyiben az elektronikus úton benyújtott adóigazolás, együttes adóigazolás, jövedelemigazolás kiadása iránti kérelemben az adózó elektronikus úton kért igazolást, az adóhatóság az igazolást, határozatot, végzést, egyéb értesítést (hivatalos iratot) minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el. Az adóhatóság az elektronikus úton kiadott elektronikus iratot kizárólag az adózó (képviselője) Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR) értesítési tárhelyére küldi meg. Amennyiben az adózó az elektronikus iratot a tárhelyre érkezését követő ötödik nap huszonnégy órájáig nem tölti le, az adóhatóság a kézbesítést az adózó KR értesítési tárhelyére megismétli. Ha az adózó a hivatalos iratot az ismételt beérkezéstől számított ötödik nap huszonnégy órájáig nem tölti le, az adóhatóság azt az ötödik napot követő munkanapon kézbesítettnek tekinti. Az elektronikus úton kiállított hivatalos irat csak elektronikus formában érvényes.
Az elektronikus úton benyújtott illetőségigazolás iránti kérelemre az adóhatóság az illetőségigazolást papíralapon adja ki, az adózó választása szerint postai úton küldi meg, vagy személyes megjelenéssel adja át. A személyesen benyújtott illetve postán elküldött kérelemben nincs lehetőség elektronikus adóigazolást, együttes adóigazolást, jövedelemigazolást kérelmezni.
Dr. Kovács Ferenc az Adó szaklap 2013/4-5. számában megjelent cikkéből az egyes igazolásfajtákra vonatkozó speciális rendelkezéseket is megismerheti. Az Adó szaklap 2013/4-5. száma a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.
A Niveus Consulting Group kommentárt jutott el az Adó Online-hoz a 2025-ös benyújtott költségvetésről.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt tanácsolja a lakosságnak, hogy csak megbízható, ismert online áruházakból rendeljen; a túlságosan alacsony áron világmárkákat kínáló weboldalak nagy valószínűséggel hamis termékeket értékesítenek – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.
Magánszálláshely-szolgáltatást folytató adószámos magánszemély alkalmazhat-e értékcsökkenési leírást a kizárólag magánszálláshely-szolgáltatás céljára üzemeltetett épületére? Ha igen, akkor is elszámolhatja, ha csak magánszálláshely-szolgáltatást végez, ingatlan-bérbeadást pedig nem? Ilyen esetben vonatkozhat rá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. melléklet II. rész 2. pont k) alpontjában említett 3 százalékos értékcsökkenés? Vagy ezen kulcsot csak abban az esetben alkalmazhatja, ha egyszerre folytat szálláshely-szolgáltatást és vendéglátó tevékenységet? Alább az Adó szaklap válasza.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!