Egyszerűsödik az autók elzálogosítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szeptember elsejétől él az a törvénymódosítást, amely közokiratba foglalás nélkül is lehetővé teszi a zálogjog alapítását ingó dolgok, így például autók esetében is. A jövő hónap elejétől léphet hatályba a módosítással kapcsolatos végrehajtási rendelet, amely a könnyített bejegyzés eljárási szabályait állapítja meg. A szakemberek szerint az új szabályok kedvező változást hozhatnak az autófinanszírozás területén.

Az egyedi azonosítók által egyedileg meghatározott dolgok tekintetében magánokiratba foglaltan is lehet zálogszerződést kötni, zálogjogot alapítani. A megállapodás a közjegyzői kamara által vezetett zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésre is alkalmas. A jelzálogjog bejegyzésére egyébként az úgynevezett zálogjogi nyilatkozat szolgál. A jelzálogjog bejegyzésére az erre irányuló zálogjogi nyilatkozat alapján akkor kerülhet sor, ha a nyilatkozattevő a zálogszerződést tartalmazó okiratot elektronikus okirati formában az e célra biztosított tárhelyen elhelyezte, és a bejegyzéshez az ellenérdekű fél hozzájárult. A bejegyzett jelzálogjog törlésére – ha a törlésre irányuló nyilatkozatot a zálogkötelezett tette – akkor kerülhet sor, ha a zálogjogosult ahhoz hozzájárult, vagy a zálogkötelezettnek a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozatától számított 30 napon belül nem tett a bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot.

Az igazságügyi tárca elkészítette a jelzálogjog bejegyzésével kapcsolatos végrehajtási rendelet tervezetét, amely október elsejétől lépne hatályba. Eszerint a zálogjog bejegyzésére irányuló elektronikus nyilatkozat benyújtása előtt a Közjegyzői Kamaránál kérelmezni kell a felhasználóként való nyilvántartásba vételt. A regisztrációt az a természetes személy kérheti, aki rendelkezik legalább a Kamara honlapján közzétett követelményeknek megfelelő minősített elektronikus aláírással és elektronikus levelezési címmel. Akit felhasználóként nyilvántartásba vesznek, kap egy felhasználónevet, jelszót, valamint tárhelyet. A regisztrációra meghatározott személy, vagy szervezet nevében is sor kerülhet. A rendelet külön rögzíti azt is, hogy a zálogjogi nyilvántartás tekintetében egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolognak minősül az alvázszámmal rendelkező gépjármű, tehát az autókra vonatkozó zálogjog is bejegyezhető a fenti módon a nyilvántartásba.

A zálogjog bejegyzése elektronikus úton benyújtott kérelemre történik, amelyhez mellékelni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot. A zálogjogi nyilatkozatot a Kamara rendszerén keresztül kizárólag elektronikus úton a regisztrált felhasználó nyújthatja be. Egy eljárás keretében egy zálogtárgyra egy – zálogjogra vonatkozó – bejegyzés kérhető, a változásbejegyzési kérelem azonban az általa érintett bejegyzés több adatára is vonatkozhat.
A nyilvántartásba bárki, bármely közjegyzőnél betekinthet, és annak alapján saját céljára feljegyzést készíthet. A betekintés a zálogtárgy egyedi azonosítója alapján történhet. Az igazságügyi tárcának a korábbi törvénymódosítással kapcsolatban készített előterjesztése kiemeli ugyanakkor, hogy a zálogjogi nyilvántartáshoz nem fűződik pozitív közhitelesség. Ez azt jelenti, hogy a zálogjogi nyilvántartásból nem deríthető ki, hogy a zálogjog még mindig fennáll-e, az viszont igen, hogy a bejegyzett zálogjogon felül további jelzálogjog az autót nem terheli.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.