Együtt is ellenőriz az adó-, a munkaügyi és a fogyasztóvédelmi hatóság
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hatóságok együttműködésének célja a fekete- és szürkegazdaság visszaszorításának elősegítése, a bejelentés nélkül végzett foglalkoztatással és az adó- és járulékfizetési kötelezettség elkerülésével elkövetett visszaélések felderítése és a fogyasztók alapjogainak védelme. Lássunk néhány példát, milyen hiányosságokat és hogyan szankcionáltak a hatóságok!
2012. január 1-jétől a munkaügyi hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségek az NMH-tól független szervezetben, a fővárosi és a megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve keretében működnek. Az NMH szakmai irányítási és szervezési feladatokat lát el az együttműködés megvalósítása érdekében. A NAV mind az NMH-val, mind a kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveivel szorosan együttműködik.
A NAV és az NMH megállapodása értelmében összehangolják a szabálytalan foglalkoztatás feltárása érdekében kialakított ellenőrzési koncepciójukat és tényleges tevékenységüket. Az elmúlt években több fesztiválon és piacon történt a munkaügyi hatósággal közös ellenőrzés, amely mindkét szakterület részére eredménnyel zárult.
A megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveivel való együttműködés részeként sorozatosan érkeznek be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatásához kapcsolódó jelzések. A munkaügyi hatóság ezen túl azokban az esetekben is tájékoztatja a NAV-ot, amikor a helyszíni munkaügyi ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy a munkáltatónak egyáltalán nincs adószáma, illetve vállalkozói igazolványa. Az átadott határozatok alapján az adóhatóság minden esetben ellenőrzést rendel el.
Több esetben is előfordul, hogy a munkaügyi hatóságtól érkező, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását megállapító határozatok alapján indított adóellenőrzések során a társaságok mind székhelyükön, mind képviselőjük útján elérhetetlenek. Iratanyag hiányában ilyen esetekben az adóhatóság bekéri a munkaügyi hatóságtól a vizsgálatuk során felvett tanúvallomások jegyzőkönyvét, mely alapján sok esetben az adókötelezettséget érintő megállapítás tehető.
Járulékhiányosságok
Egy ellenőrzés a társhatóság megkeresése alapján indult, amely szerint munkaügyi bírsággal sújtották az adózót be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt. Az elrendelt bevallások utólagos ellenőrzése során eljáró adóellenőrök az adóhatósági nyilvántartásban észlelték, hogy az adóhatóság korábban két másik esetben is megállapította a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását.
A társaság képviselője iratanyagot – az iratpótló végzés ellenére – sem adott át. A vizsgálat során a társaság végelszámolás alá került, és a végelszámoló sem tudott iratanyagot átadni az ellenőrzésnek. Az eljáró szakterület a megállapítását ezért az operatív osztály helyszíni ellenőrzéseinek megállapításaira alapozta.
A vizsgált időszakban hatályos a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint, ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizet meg.
Ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, és a foglalkoztató nem él a bejelentéssel, a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli. Erre tekintettel a vizsgálat során mind a foglalkoztatót, mind a biztosítottat terhelő járulékokat a társaság terhére állapította meg az ellenőrzés. A le nem volt személyi jövedelemadó-előleg összege a magánszemélyt terheli, azonban a társaságnál bírság- és pótlékalapot képez.
Intés az őrzőkhöz
A munkaügyi hatóság megkeresése alapján indult vizsgálat egy őrző-védő tevékenységet végző társaságnál. A vizsgált társaság iratanyagában a revízió egy másik, azonos tevékenységet folytató társaságra vonatkozó iratokat talált, ezért ennél a társaságnál is megkezdte az ellenőrzést.
A második társaság volt ügyvezetője azonos az első társaság ügyvezetőjével, aki elismerte, hogy valós gazdasági tevékenységet a vizsgált időszakban nem folytattak.
A második társaságot oly módon hozták létre, hogy magánszemélyek anyagi juttatásért a nevüket adták az alapításhoz. A gazdasági társaság tényleges irányítói közel 100 telephely 24 órás őrzését vállalták fel egyszerre, amely 300 munkavállaló foglalkoztatását feltételezné.
Az ellenőrzött társaság havi 20.000–60 000 munkaórát számlázott a megrendelők részére. A társaság irányítói budapesti székhelyű biztonsági társaságok megbízása alapján végezték tevékenységüket. A vizsgált időszakra bevallásokat nem nyújtottak be. Az adózó terhére jelentős összegű adókülönbözetet állapított meg az ellenőrzés.
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal (NFH) és a megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeivel szoros együttműködést alakítottak ki a megyei adóigazgatóságok.
A NAV és a fogyasztóvédelmi hatóság közötti együttműködés célja a feketegazdaság visszaszorítása egységes gyors és hatékony fellépéssel, ezzel párhuzamosan a törvényesen működő vállalkozások versenyhelyzetének javítása, valamint az, hogy a fogyasztók alapjogainak védelme érdekében a kereskedelmi forgalomból kiszűrjék az egészséget és biztonságot veszélyeztető termékeket, valamint a termékek és szolgáltatások nyújtása során érvényre jussanak a tisztességes kereskedelmi gyakorlat követelményei és a fogyasztók vagyoni érdekei.
Az adóhatóság jelzi a fogyasztóvédelmi hatóságnak, ha saját ellenőrzései során az árfeltüntetés hiányát, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas írásbeli tájékoztató alkalmazását, feltehetően a fogyasztók életét, egészségét, biztonságát veszélyeztető, a termék-biztonságossági követelményeket sértő árut, magyar nyelvű címkék és vásárlási tájékoztatók hiányát tapasztalja.
A fogyasztóvédelmi hatóság pedig értesíti az adóhivatalt, amennyiben nyugta-, számlaadási kötelezettség elmulasztását, nyugta-, számlaadási kötelezettség teljesítéséhez szükséges eszköz hiányát vagy manipulációját, igazolatlan eredetű áru gyanúját, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását, illetve bejelentés nélküli tevékenység folytatását észleli.
A közös hatósági fellépések gyakori színterei az idegenforgalmi területek, vásárok, piacok, nagy tömeget vonzó alkalmi rendezvények.
A nyári fesztiválokon a megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei és a NAV megyei adóigazgatóságai gyakran végeznek közös ellenőrzéseket, melynek során a fogyasztóvédelmi hatóság a kiskorúak dohányáruval vagy szeszesitallal való kiszolgálását, míg az adóhatóság a számla-, nyugtadási kötelezettsége teljesítését, a jövedéki törvény szabályainak betartását vizsgálja.
Termékbemutatós átverések
A közelmúltban különböző termékbemutatókon végzett ellenőrzéseket a két hatóság, ahol számos probléma volt tapasztalható (például igazolatlan árueredet, fogyasztó megtévesztése). Egy hotel és szabadidőközpont konferenciatermében „egészségmegőrző” témában tartott előadást egy budapesti székhelyű társaság nevében két magánszemély. Az előadásra csak személyes meghívólevéllel lehetett bejutni, ezért az adóellenőrök bemutatkoztak és foglalkoztatottak bejelentésének ellenőrzése irányuló vizsgálatot indítottak el. Az egyik magánszemély esetében az adóhatóság számítógépes nyilvántartásával egyeztetve, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását állapították meg a revizorok. Az adóellenőrök a vizsgálatot a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség két munkatársával közösen folyták le, akik a vásárlók megtévesztéseként értékelték azt a tényt, hogy a rendezvényre szóló meghívókon vacsora is szerepelt, azonban ez elmaradt.
Utazásszervezés feketén
A fogyasztóvédelmi hatóság bekapcsolódott a NAV által indított, utazásszervező vállalkozásokat érintő ellenőrzéssorozatába. Az NFH egyrészt az engedéllyel rendelkező, legális utazási irodák programfüzeteinek felülvizsgálatát végzi, másrészt az engedéllyel nem rendelkező vállalkozásoknál a reklámtevékenység végzését ellenőrzik (a tisztességtelen piaci kereskedelmi gyakorlat tilalma, ezen belül az engedély nélkül végzett tevékenység reklámozásának tilalma alapján).
Az ellenőrzések megkezdése előtt az érintett hatóságok áttekintették az adóhatósági ellenőrzések során tisztázást igénylő kérdéseket, amelyek segíthetik a fogyasztóvédelem munkáját is. Az adóhatóság az NFH részére átadta az engedéllyel rendelkező, illetve nem rendelkező utazásszervezési és utazásközvetítői tevékenységet végző adózók listáját, ezzel segítve a fogyasztóvédelmi hatóság munkáját, ellenőrzéseit.
A közös ellenőrzések eredményeként az adóhatóság több esetében adószámhoz kötött tevékenység adóhatósághoz történő bejelentésének elmulasztása miatt, illetve bizonylatolási, bizonylatkiállítási kötelezettség megsértése és nyilvántartási hiányosságok miatt tett megállapítást.
