EKAER-bírság: próbapert indít az RSM

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2017. november 14.
Rovat:

Napi szinten érkezik ügyfélmegkeresés EKAER-bírságra vonatkozóan. Ezekben a gazdálkodók arra panaszkodnak, hogy méltánytalannak érzik az EKAER-kötelezettség megszegésére hivatkozással kiszabott bírságokat, amelyek mértéke ismétlődő ügyekben ráadásul egyre növekszik. Az RSM Hungary próbapert indított a gazdálkodókat sújtó szankciók megalapozottságának vizsgálata érdekben.


Minden ügy más és más, figyelemmel azonban a gyakorlatban alkalmazott szállítmányozási és fuvarozási technológiákra és megoldásokra, az EKAER-szabályok vonatkozásában kijelenthető, hogy olyan kötelezettségről van szó, amely gyakran kezelhetetlen helyzetek elé állítja a gazdálkodókat. A problémát csak fokozza, hogy a kötelezettség megszegése az adóigazgatásban is szokatlanul magas szankcióval járhat, elérheti az érintett áru értékének 40 százalékát. Az EU-nak is vannak problémái a jogszabállyal, de álláspontom szerint az EKAER-bírság NAV általi alkalmazása is gyakran jogszabálysértő.

EKAER-próbaper – az egységes hatósági gyakorlat kiforrását segítheti   

A jogsértések megelőzése, és az egységes gyakorlat kialakítása is motivációt jelentett, amikor az RSM Legal közigazgatási peres eljárásokkal foglalkozó kollégái az EKAER-bírság vonatkozásában peres eljárást kezdeményeztek.  A bírságot érintő peres eljárásban több olyan kérdésre is választ várunk a bíróságtól, amelyben jelenleg nincs egyetértés ügyféli és hatósági oldal között.

Az EKAER-szankció szabályozása nem bonyolult, az Art-ben szabályozott, az áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságról van szó.

A jelenlegi szabályozás szerint, a bírság kiszabását megelőző hatósági eljárásban a hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a megvalósult jogsértés milyen mértékben felróható az EKAER-kötelezettnek, akire a bírság kiszabásra kerül. Jogi álláspontom szerint az ilyen típusú bírság kiszabásánál nem elég a jogsértés megállapítása, a bírság kiszabásához szükséges azt is tisztázni, hogy a bejelentésre kötelezett az adott helyzetben hogyan járt el, a tőle elvárható körültekintést milyen mértékben tanúsította. A bírság kiszabásának lehetőségét és annak mértékét ez a tényező jelentős mértékben meghatározza.

A gyakorlatban a fentiekkel ellentétben azonban, a hatóság gyakran úgy kezeli az EKAER-bírságot, mint egy objektív alapú szankciót, azaz nem tulajdonít annak jelentőséget, hogy a bejelentésre kötelezettet a felróhatóságnak milyen mértéke terheli az adott ügyben.

Álláspontom szerint a jelenlegi szabályozásból az a következtetés vonható le, hogy kizárólag abban az esetben lehet szankciót alkalmazni EKAER-kötelezettség megszegése miatt, ha annak elkövetésében (a szabályok megszegésében) felróható felelősség terheli a gazdálkodót. A hatóság vizsgálni köteles az eljárás során azt a körülményt, hogy a bejelentés elmaradására vagy a hibás bejelentésre miért került sor, és a mérlegelésnek megfelelően kell azt eldönteni, hogy alkalmazható-e bírság, és ha igen akkor milyen mértékben. 

Vizsgálandó, hogy milyen körülmények miatt hibás az EKAER-bejelentés!

Az EKAER-kötelezettség vonatkozásában több körülmény együttes vizsgálatát kell elvégeznie a hatóságnak a jogszerű döntés meghozatala céljából. Ahhoz, hogy a kötelezettséget érintő tényállás teljes mértékben tisztázott legyen, vizsgálni kell többek között az adatszolgáltatás hiányos teljesítésének okát, körülményeit, a felelős személyek körét.

 

A tapasztalatok szerint ezt nem vizsgálja a hatóság, ugyanis álláspontja szerint nincs annak jelentősége a vonatkozó jogszabályok szempontjából, hogy a mulasztás milyen körülmények között következett be, a bejelentésre kötelezett mulasztását milyen körülmények befolyásolták, és a kötelezett megtett-e minden olyan magatartást, amely arra irányult, hogy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járjon el. Álláspontom szerint, amennyiben ezek a körülmények nem képezik a hatósági vizsgálat tárgyát, és ezáltal ezek a tények nem kerülnek tisztázásra, megállapításra, a hatóság által hozott döntés olyan eljárásjogi hibában szenved, amely jogsértés orvoslására kizárólag új eljárás keretében van lehetőség.

Tipikus probléma: több forrásból származnak az EKAER-bejelentéshez szükséges adatok  

A kezdeményezett peres eljárásban az a tipikus eset fordult elő, amelyben az EKAER-bejelentésére kötelezett gazdálkodó az EKAER szempontjából releváns adatokat a szállítmányozást, fuvarozást végzőtől kapja. 

A lehetőségként alkalmazható szállítási konstrukciókra is tekintettel a gazdálkodó teljesen kiszolgáltatott helyzetben van az EKAER-kötelezettségeinek teljesítése során, ugyanis kizárólag a kapott információra tud hagyatkozni. Amennyiben helytelen adatokat közölt vele a szállítást végző, akkor kizárólag helytelen adatokat tud közölni a hatóság felé is. Bármilyen szállítási konstrukciót is alkalmaz egy gazdálkodó, nem tudja kizárni ezt a kockázati tényezőt az EKAER-kötelezettség vonatkozásában. 

Helytelen azonban ezt a kockázatot bírság formájában az EKAER kötelezettjének a nyakába varrni, azzal a ki nem mondott gondolattal, hogy hárítsa tovább a fizetési kötelezettséget arra, aki a tényleges hibát elkövette. 

Álláspontom szerint a jogszerű és elvárható hatósági magatartás, hogy amennyiben a jogsértés ténye kétségtelenül megállapítható, már csak azt – de azt azonban mindenképpen – szükséges tisztázni, hogy a bejelentésre kötelezett miként járt el az adott ügyben.

Remélhetően a fenti álláspontot fogja alátámasztani az ügyben eljáró bíróság, addig is célszerű minden EKAER-szankciót kiszabó határozatot a fenti szempontok szerinti kritikával vizsgálni. 

A bejegyzés szerzője dr. Falcsik istván, az RSM Hungary vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás, üzletágvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


EB: Luxemburg nem támogatta a McDonald’s láncot
2018. szeptember 19.

Luxemburg nem nyújtott tiltott állami támogatást a McDonald's amerikai gyorsétteremláncnak, az Európai Bizottság ezért lezárja az ügyben még 2015-ben indított vizsgálatát - jelentette be szerdán Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos.

Utalványok áfabeli kezelése – 2019-től előre fizetendő?
2018. szeptember 18.

Az utalványokra vonatkozó egységes európai változtatások 2019. január 1-től Magyarországon is életbe lépnek. Szűk 4 hónap áll a cégek rendelkezésére, hogy utalványokhoz kapcsolódó gyakorlatukat áttekintsék és ha kell módosítsák, hogy az áfakötelezettség változása ne okozzon problémát januártól.

Bevándorlási különadó: a NAV szigorú lesz
2018. szeptember 18.

A NAV szigorúan ellenőrzi a bevándorlási különadóra vonatkozó szabályok végrehajtását, az adóhátralék megtérítésén túl büntetést is kell fizetniük a bevándorlást támogató, de a különadó befizetését elmulasztó szervezeteknek - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Varga: máris jubilál az online számlarendszer
2018. szeptember 17.

Két és fél hónappal július elsejei indulása óta már jubilált is az online számlarendszer, múlt héten beérkezett ugyanis a tízmilliomodik számla az adóhivatalhoz - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Elérkezett a bevándorlási különadó befizetésének határideje
2018. szeptember 17.

A bevándorlási különadóról szóló első bevallást szeptember 17-ig kell benyújtani, és a 25 százalékos mértékű adót is eddig az időpontig kell megfizetni - figyelmeztet közleményében a Pénzügyminisztérium. A különadót a bevándorlást segítő szervezeteknek kell fizetni.