Élelmiszerlánc-felügyeleti díj: nem engednek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány nem tágít eredeti céljától – mondta  Szatmáry Kristóf miniszteri biztos a Napi Gazdaságnak. 


Szeptemberben módosul az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról szóló rendelet, jelenleg egyeztetés zajlik az adókulcsok mértékéről a közteher beszedését nemrégiben megtiltó Európai Bizottsággal – írja a Napi Gazdaság. A kormány nem tágít eredeti céljától – amennyiben nem sikerül megegyezni Brüsszellel, újabb jogi eszközökkel igyekeznek arányosabb közteherviselésre kényszeríteni a nagyvállalatokat – olvasható a lapban.

A  Napi Gazdaságnak Szatmáry Kristóf, a kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos nyilatkozott.  

Szerinte a kormány kereskedelempolitikai szándéka továbbra is az, hogy a korábbiaknál jobban bevonja a nagy árbevételű láncokat a közteherviselésbe, mégpedig az általuk bonyolított forgalommal arányosan. Jelenleg zajlik az egyeztetés a kifogásolt adókulcsok mértékéről és várhatóan ősszel megjelenik a felügyeleti díj beszedéséről szóló jogszabály-módosítás, amely jobban figyelembe veszi Brüsszel szempontjait.

Szatmáry szerint a nemzeti szuverenitást sérti az EB barátságtalan lépése, mégis megegyezésre törekednek.Mint mondta, akadnak még elképzelések arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi nagyvállalatok hatékonyabban vegyenek részt a hazai adózásban.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.