Aki papíralapú szja-bevallási tervezetet kért, hamarosan megkaphatja
Folyamatosan postázza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a papíralapú szja-bevallási tervezeteket az igénylőknek a nyilvántartásában szereplő címekre.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Május 15-én kihirdették azt a törvénymódosítást, amely beemeli a hazai jogba a vállalatcsoportokra vonatkozó kötelező országonkénti (CbC) jelentést. A magyarországi vállalatokat érintő legfontosabb kérdéseket és határidőket foglalta össze az RSM a blogbejegyzésében: mikor kell egy magyar társaságnak CbC jelentést benyújtania, és az egyelőre különleges helyzetben lévő, az USA-ban végső anyavállalattal rendelkező társaságok mire számíthatnak az adatközlés kapcsán?
Mi a CbC jelentés lényege?
Korábbi bejegyzésünkben ismertettük a törvénytervezet főbb szabályait, amely szerint a jelentés az agresszív adótervezés és adóstruktúrák elleni fellépéseszközeként a több országban működő és adózó cégek főbb adatainak bevallását teszi kötelezővé, és ezzel átláthatóvá az adóhatóságok számára.
A jelentésre kötelezett vállalatcsoportok pénzügyi és operációs adatainak rendszeres közlése alapján az egyes államok adóhatóságai képet kapnak a multinacionális vállalatcsoport tagjainak – legyen az társaság vagy telephely – egy adott országbeli működéséről. Felmérhetik és értékelhetik az adókockázatokat pl. a transzferárazás, az adóalap erózió és a nyereségelvonás kapcsán. Bár adóhatósági megállapítást pusztán a CbC jelentésre alapítani nem lehet, de a NAV az országonkénti jelentés adatait az adózó adóellenőrzésre történő kiválasztása, illetve adóellenőrzés keretében történő vizsgálata során felhasználhatja.
Amikor a magyar csoport-tagnak kell CbC jelentést benyújtani
A jelentési kötelezettséget mindig az adott pénzügyi év (amelyről a jelentés készül) tekintetében kell megvizsgálni. Főszabály szerint a magyar társaságnak kell benyújtania a jelentést, ha végső anyavállalatnak minősül. Az első pénzügyi év, melyről jelenteni kell, a 2016. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti év, és a jelentés elkészítésére, valamint benyújtására a pénzügyi év utolsó napját követő 12 hónap áll rendelkezésre. Azaz a naptári éves magyar végső anyavállalatnak alapesetben 2017. december 31-ig kell a CbC jelentést benyújtania a NAV-hoz.
A magyar társaság lehet a jelentés benyújtására kötelezett – noha nem minősül végső anyavállalatnak -, amennyiben:
Mi is pontosan a teendő az USA-beli végső anyavállalat esetében?
Tipikusan a nem EU-s adóügyi illetőségű (harmadik országbeli) végső anyavállalatok esetében fordulhat elő, hogy az adott országban van ugyan jelentéstételi kötelezettség, azonban nincs olyan hatályos információcsere-egyezmény, amely a CbC jelentésre is kiterjed. Így merül fel a magyar társaság CbC jelentésbenyújtási-kötelezettsége. Folyamatban van az a törvényjavaslat, amely az országonkénti jelentések cseréjéről szóló multilaterális egyezmény hazai jogba történő átültetését szolgálja, jelen állapot szerint 32 nem EU-s országgal. Köztük Brazíliát, Mexikót, Kanadát, a Kínai Népköztársaságot és az Orosz Föderációt, valamint Svájcot is megtalálhatjuk, nem szerepel ugyanakkor a listán az Egyesült Államok. Mindez nemcsak nálunk, de más EU-s országokban is fejtörésre adhat okot az amerikai végső vállalattal rendelkező csoport-tagok számára.
Ugyanis hiába fog az USA illetőségű végső anyavállalat CbC jelentést benyújtani az USA-ban, ha azt hatályos információcsere-egyezmény hiányában a magyar adóhatóság nem kapja majd meg. Ekkor lehet megoldás, ha az USA-beli végső anyavállalat egy EU-s tagállambeli csoport-tagot jelöl ki a jelentés benyújtására, s ez mentesíti a magyar társaságot az önálló benyújtás alól. Ennek hiányábanazonban – mindaddig, amíg az USA nem csatlakozik a CbC jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális egyezményhez, vagy kétoldalú megállapodás keretében nem biztosítja a CbC jelentés tekintetében az információcserét Magyarországgal -, a magyar társaságnak jelentést kell majd benyújtania.
Adatszolgáltatási határidők, mulasztáshoz kapcsolódó szankció
A végső anyavállalatnak minősülő, vagy anyavállalatnak kijelölt magyar társaságra (a végső anyavállalat a magyar csoport-tagot is kijelölheti, hogy az összes EU-s tagállambeli csoport-taggal kapcsolatos országonkénti jelentést benyújtsa) egyaránt a végső anyavállalatra vonatkozó jelentésbenyújtási-határidő vonatkozik.
Az önállóan jelentésre kötelezett magyar vállalatok adatszolgáltatási határideje a fent leírtaktól eltérően egy évvel később lép életbe. Első ízben a 2017. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti évről kell az olyan magyar csoport-társaságnak jelentést beadnia majd, amely nem minősül végső anyavállalatnak, vagy nem jelölték ki anyavállalatnak.
A magyar társaság: |
Honnan származnak az adatok a jelentéshez: |
CbC jelentés benyújtásának határideje (naptári éves pénzügyi év) |
végső anyavállalat |
a magyar anyavállalat maga gyűjti össze |
2017. december 31. |
kijelölt anyavállalat |
a magyar anyavállalatnak kijelölt társaság kikéri a külföldi anyavállalattól |
2017. december 31. |
önállóan jelentésre kötelezett |
a magyar csoport-tag kikéri a külföldi anyavállalattól |
2018. december 31. |
Milyen adatokat kell bejelenteni a NAV felé?
Az általános szabály szerint az adatjelentési kötelezettség minden céget terhel, amely olyan csoport tagja, ahol az előző évi konszolidált bevétel a 750 millió EUR-t eléri vagy meghaladja. A magyar csoport-tagnak adott pénzügyi év utolsó napjáig (kivétel az első évben, amikor is a pénzügyi év utolsó napját követő 12 hónapon belül),be kell jelentenie a NAV-hoz az alábbi adatokat:
A gyakorlatban tehát a magyar társaságok jelentős részének ez év végéig már bejelentést kell tennie a CbC jelentéssel kapcsolatban a NAV-hoz a 2016-os üzleti év vonatkozásában. Ha változnak a bejelentett adatok, azt 30 napon belül jelenteni kell az adóhatóságnak.
A bejegyzés szerzője Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
Folyamatosan postázza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a papíralapú szja-bevallási tervezeteket az igénylőknek a nyilvántartásában szereplő címekre.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mobilappjában, a NAV-Mobilban bárki egyszerűen ellenőrizheti adószámláját, hogy van-e tartozása, esetleg túlfizetése az adóhivatalnál – közölte a NAV-
Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!