Élettárs is kaphat SZÉP Kártyát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó kormányrendelet kibővíti azt a közeli hozzátartozói kört, akik társkártyát kaphatnak, vagyis e téren előnyösebb lesz ez a cafeteria-elem, mint az üdülési csekk.

A Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó kormányrendelet szerint a munkavállalók közeli hozzátartozói is kaphatnak társkártyát, mellyel – csakúgy, mint az üdülési csekk esetében – költhetnek a dolgozói keretből.

Közeli hozzátartozónak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) paragrafusa alapján a házastárs,testvér, szülő, gyermek, nagyszülő, unoka, örökbefogadott gyermek, mostoha gyermek, nevelt gyermek, örökbe fogadó szülő, mostohaszülő, nevelőszülő és bejegyzett élettárs számít.

Újdonság, hogy a rendelet – kifejezetten ehhez a kártyához kapcsolódva – kibővíti az eddig megszokott, PTK-ból ismert közeli hozzátartozói kört, így a társkártyára az élettársak is jogosultak lesznek, nem csak az ún. bejegyzett, vagyis azonos nemű élettársak – hívja fel a figyelmet Fata László, cafeteria-szakértő.

További részletek a Napi Gazdaság cikkében.

Forrás: Napi gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.