Elfeledkeztek az szja-ról – talán nem véletlenül
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A személyi jövedelemadó tábla valorizációjának elmaradása, valamint a kisadók összevonása miatt az adószint várhatóan emelkedik majd, bár a konvergencia programban a GDP-hez mérten 0,3 százalékpontos csökkentést jeleztek a jövő évre – értékelte a parlament előtt lévő adócsomag várható hatását Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, az APEH volt elnökhelyettese.
Az adónem-összevonással 50 milliárdos bevételnövekedést, az adójóváírás módosításával pedig 30 milliárd forint bevételkiesést ismert el a pénzügyi tárca, az szja-tábla változatlanul hagyása ugyanakkor jelentősen növeli az adótömeget – mondta az adószakértő. Az adóterhelés GDP-arányosan valószínűleg szinten marad, bár ez a gazdasági növekedéstől is függ. Úgy vélekedett, a költségvetés helyzete indokolhatja az adóemelést, de jobb volna, ha a költségoldalon sikerülne többet megtakarítani.
A feketegazdaság visszaszorítására tervezett intézkedések az adószakértő szerint nem rosszak, beleillenek a két-három éve indult intézkedés-sorozatba. Vámosi-Nagy Szabolcs egyetértett a bírságok maximumának emelésével is. Ez nem azt jelenti, hogy a legkisebb hiba esetén is a legnagyobb szankciót kell alkalmazni, vannak ugyanakkor olyan típusú szabálytalanságok, amelyek ezt megérdemlik – mondta. Az APEH szerinte eddig elég mértéktartó volt, az adóhivatal azonban állami szervezet, ezért vigyáznia kell, nehogy a ló túlsó oldalára essen.
Az üzleti élet biztonságát javítja, s ezáltal az adózási fegyelmet is, ha az adóhatóság közzéteszi azok névsorát, akik ellen végrehajtási eljárást indított – mondta az adószakértő, aki kifejezetten jónak tartja az elektronikus ügyintézés körének bővítését is.
Arról az elképzelésről, hogy az alvállalkozónak igazolnia kell a fővállalkozónál, hogy nincs adótartozása, úgy vélekedett: adófizető állampolgárként üdvözölné, de kétségesnek tartja, hogy így átmegy-e a törvényhozáson. Ha egységesen avatkozik be és nem tesz különbséget senki javára, akár működhetne is, de soha nem tudni, hogy az Alkotmánybíróság mibe köt bele – mondta.
Az adószakértő helytelennek tartja, hogy a személyi jövedelemadó tábla valorizálásáról teljes mértékben elfeledkeztek. Az adójóváírás a közepes jövedelműeknél körülbelül kiegyenlíti a valorizáció hiányát, a magasabb jövedelműeknél azonban nem – hívta fel a figyelmet.
Az új áfatörvény rendelkezései közül kiemelte: az, hogy gyakorlatilag az összes őstermelő bejelentkezhet és adószámot kérhet, elég nehéz plusz feladat lesz az adóigazgatás számára, de tisztítja a viszonyokat. Azzal, hogy a felvásárlási jegyet nem a vevő tölti ki, hanem az eladó, ugyancsak adószámra lesz szükség, ami indirekt módon derül ki a törvényből – tette hozzá.
Arról, hogy az önkormányzatok döntenek majd a 2009-ben hatályba lépő értékalapú ingatlanadó bevezetéséről, az adószakértő úgy vélekedett, nem nagyon lesz választási lehetőségük. A költségvetés tervezésének ugyanis az a technikája, ha valaki nem működtet helyi adót, a terület annyival kevesebb támogatást kap. Ha a helyi adóhoz hasonlóan ezt az ingatlanadóra is kiterjesztik, nem lesz sok választási lehetőség – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.
A társasági adóval kapcsolatos módosítások szerinte jók, reális igényeket elégítenek ki. A banki céltartalékképzés adókötelezetté tételével kapcsolatban az adószakértő kifejtette: a céltartalék adómentessége a bankoknál kivételezés volt. Ha azt nézzük, hogy a bankok korábban és most is különadót (banki különadó, illetve banki járadék) fizetnek, talán panaszkodhatnának, bár jövedelmi helyzete alapján a pénzügyi szektornak erre nincs oka – mondta.
Általánosságban úgy vélekedett: a szektorális különbségeket az adózásban meg kell szüntetni, a számviteli és adózási elvek legyenek mindenütt egységesek, hacsak erre valami különleges indok nincs.
Forrás: PrivátBankár
