Elfogadja büntetését a Bayern elnöke


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem fellebbez az adókerülés miatt három és fél év letöltendő börtönbüntetést előíró ítélet ellen a Bayern München német labdarúgó egyesület elnöke. Uli Hoeness az egyesület honlapján megjelent nyilatkozatában közölte, hogy elfogadja a müncheni tartományi bíróság csütörtökön hozott ítéletét és azonnali hatállyal lemond a Bayern München egyesületnél és részvénytársaságnál betöltött tisztségeiről.


A sportvezetőt hétrendbeli, összesen 28,5 millió euró értékre elkövetett adócsalásban marasztalták el, amiért nem fizette be egy titkos svájci számlán keresztül bonyolított tőzsdei és devizapiaci ügyeletekből származó nyereség után járó 27,2 millió adót és a személyi jövedelemadóra rakodó, a keleti tartományok felzárkózását szolgáló szolidaritási járulékot.

Ez volt „életem legnagyobb hibája” – közölte Uli Hoeness. Hozzátette: „a tisztességről, az emberi tartásról és a felelősségvállalásról” alkotott felfogásából az következik, hogy nem támadja meg az ítéletet, hanem vállalja tettének következményeit.

A sportvezető lépése meglepetés, mert ügyvédjei az ítélethirdetés után azt mondták, hogy fellebbeznek a bíróság döntése ellen. Az ítélet egyelőre nem jogerős. Az ügyészség, amely öt és fél év szabadságvesztés büntetés kiszabását kérte, a jövő héten dönt a fellebbezésről.

Amennyiben a döntés jogerőre emelkedik, Uli Hoenessnek heteken belül felszólítást küldenek, hogy kezdje meg büntetése letöltését és fizesse meg az elmaradt adót és szolidaritási járulékot az adókerülés esetében alkalmazott büntetőkamattal együtt. Ez összesen nagyjából 50 millió euró, amiből Hoeness 10 milliót már befizetett.

Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés

Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.

Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa

Pártok és társadalmi szervezetek üdvözölték a csütörtöki ítéletet, még a Bayern München vezetőjével közeli kapcsolatban álló bajor konzervatív CSU részéről is azt emelték ki, hogy a tartományi bíróság döntése megfelelő, és az ügy egésze a jogállamiság működését mutatja.

Uli Hoeness sikeres labdarúgó és üzletember volt, a német közélet legnépszerűbb alakjai közé tartozott, társaságát politikusok is keresték. Híres volt arról, hogy kiáll az adózási fegyelem mellett. Egyik beceneve a Saubermann, vagyis a Tiszta ember volt.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.