Elfogadták a jövő évi költségvetést


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Felpörgött a törvénygyár: több fontos törvényt is elfogadtak a képviselők.


Elfogadta a jövő évi költségvetést keddi, rendkívüli ülésén a parlament. A szokásosnál fél évvel korábbi időpontban jóváhagyott büdzsére 119 kormánypárti képviselő szavazott igennel, a 63 nemleges voks mindegyike az ellenzéktől származott. 

 A lakossági befizetéseken belül a személyi jövedelemadó (szja) a legnagyobb tétel, ebből 1658,4 milliárd forint a bevételi előirányzat, ami közel 19 milliárd forinttal magasabb az ideinél. Az szja körében fontos változás, hogy 2016-ban 16-ról 15 százalékra csökken az adó kulcsa, a kétgyermekes családok kedvezményének mértéke pedig 2016-tól gyermekenként a jelenlegi havi 10 ezerről 12 500 forintra emelkedik (2019-ig fokozatosan a jelenlegi mérték duplájára nő).

A gazdálkodó szervezetektől 2016-ban 1277,3 milliárd forint, az idei évre előirányzottnál 28,6 milliárd forinttal kevesebb, a lakosságtól pedig 1828,5 milliárd forint, az idénre tervezettnél közel 22 milliárd forinttal több bevételre számít a kormány a törvény szerint. Továbbra is a fogyasztáshoz kapcsolt adókból, azon belül is az általános forgalmi adóból (áfa) jut a legnagyobb bevételhez a büdzsé. Áfából 3351,850 milliárd forint bevételt irányoztak elő.

Jövőre tovább nő a fogyasztáshoz kapcsolt adók súlya, amelyekből a kormány jövőre közel 4611,7 milliárd forint – az idei előirányzatnál 215 milliárd forinttal több – bevételt vár. Ezen belül az áfából származó bevétel 179,5 milliárd forinttal nő az ideihez képest. Utóbbi alakulásában szerepet játszik, hogy jövőre az adócsalások elleni küzdelem folytatásaként a szolgáltató szektorok jelentős részére kiterjesztik az online pénztárgépek kötelező használatát. A sertés tőkehúsok áfakulcsa 2016. január 1-jével 5 százalékra csökken.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

A csomag tartalma:

– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

– Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

A társasági adóból 400,5 milliárdot, a 2015-re tervezettnél 59 milliárd forinttal többet, irányoz elő a törvény. A jövedéki adóból származó bevétel 38,7 milliárd forinttal 952,2 milliárd forintra emelkedik. 

A pénzügyi szervezetek különadójából 79,2 milliárd forint bevételt tervez 2016-ban a kormány, 65 milliárddal kevesebbet a 2015-ös 144,2 milliárd forintos elvárásnál. A bankadó csökkentése az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodás alapján a hitelezés bővítésének elősegítését célozza. A bankadó alapja a 2014. évi korrigált mérlegfőösszegre módosul.

Korábbi közlések szerint 2016-ban a bankadó mértéke a mérlegfőösszeg 0,53 százalékáról 0,31 százalékára csökken.

A távközlési szektor különadói nem csökkennek érdemben. A távközlési adó jövő évi előirányzata 56 milliárd forint, közel azonos az idei 56,4 milliárd forinttal. A közműadóból 52,2 milliárd forint bevétel várható 2016-ban, szemben az idei 54 milliárd forintos előirányzattal. A reklámadóból 10,9 milliárd forint költségvetési bevételt tervez a kormány az idei 6,6 milliárd forint után.

Rendkívüli kormányzati intézkedésekre 100 milliárd forint kiadást terveztek be, és rendelkezésre áll külön Országvédelmi Alap is, ennek kiadásaira 70 milliárd forintot irányoztak elő.

2016-ban összesen 5,5 milliárd euró (1685 milliárd forint) összegű devizaadósság visszafizetése esedékes, ez több mint kétszerese a 2015-ös devizalejáratoknak. Ebből 1,7 milliárd euró (520 milliárd forint) összegű nemzetközi devizakötvény, 1,5 milliárd euró (460 milliárd forint) belföldi devizakötvény, 1,5 milliárd euró (460 milliárd forint) az Európai Bizottságtól még 2008-2009-ben felvett hitel és 0,8 milliárd euró (245 milliárd forint) egyéb – projektfinanszírozó – hitel.

Az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra mintegy 1401 milliárd forintot fordít a költségvetés jövőre, ami a GDP 4,0 százaléka.

(MTI)

Az Országgyűlés hétfőn 131 igen szavazattal, 62 nem ellenében elfogadta a 2015-ös költségvetést.Az államadósság-mutató 2015. december 31-ére tervezett mértéke 75,4 százalék az elfogadott törvény szerint. Így az államadósság-mutató a 2014 utolsó napján várható 76,3 százalékhoz képest eleget tesz majd az alaptörvényben meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a törvényjavaslat parlamenti beterjesztésekor elmondta: a kormány a 2015. évi költségvetés összeállításakor 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számolt, ez óvatos becslés, a kormány reméli, hogy ez a valódi növekedés alsó szélét jelenti. Az államháztartás hiánya az uniós elszámolás szerint a GDP 2,4 százalékát éri el, a háztartások fogyasztása az évközi bérintézkedések hatására 2,6 százalékkal nőhet – tette hozzá.

A nemzetgazdasági miniszter szólt a jövő évi adótörvények főbb vonásairól. Ismertette: maradnak a különadók, a reklámadó és a bankadó. Elmondta azt is, hogy jövőre még több embernek biztosítják a közmunka lehetőségét, erre 35 milliárddal többet, 270 milliárd forintot biztosít a kormány. Megjegyezte, hogy folytatódnak a foglalkoztatásösztönző programok is.

A parlament által elfogadott büdzsé az általános forgalmi adóból 3 172 milliárd 385 millió forint, a jövedéki adóból 913 milliárd 500 millió forint bevételre számít 2015-ben, a távközlési adóból 56 milliárd 400 millió forint, a pénzügyi tranzakciós illetékből 206,2 milliárd forint befizetést terveznek, reklámadóból 6 milliárd 600 millió forintot várnak.

A vállalkozások költségvetési befizetései közül a társasági adóból 341 milliárd 400 millió forint, a pénzügyi szervezetek különadója alapján 144 milliárd 200 millió forint bevételt terveztek be, a cégautóadó várhatóan 28 milliárd 800 millió forintot hoz a büdzsének, az egyszerűsített vállalkozói adó 83 milliárd 800 millió forinttal járul majd a büdzséhez.

A törvény melléklete alapján személyi jövedelemadóként 1 639,7 milliárd forintot fizet be a lakosság, lakossági illetékekként pedig 120 milliárd forint érkezik majd a büdzsébe.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a 2015. évi költségvetést megalapozó törvényt.

A törvény egyebek mellett módosítja az államháztartási törvényt, megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot és sávosan határozza meg az alkoholok jövedéki biztosítékrendszerét.
   
 A törvény az alkoholok jövedéki biztosítékánál  sávos rendszerrel oldja fel azt a problémát, hogy a mintegy 150, családi vállalkozásban saját terméket értékesítő kereskedő – jellemzően a családi borászatok, pezsgőkészítők, pálinkafőzők és kézműves sörfőzők – továbbra is a piacon tudjanak maradni.

Az Országgyűlés hétfőn arról is döntött, hogy a trafikok kizárólag állami vagy azzal szerződésben álló dohány-kiskereskedelmi ellátóktól vásárolhatnak dohányterméket a jövő év szeptemberétől.

Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye

Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat.

További információ és megrendelés >>

  A parlament két lépésben növelte a dohánytermékek jövedéki adóját is. Ennek célja az indoklás szerint az adóstruktúra olyan átalakítása, amely kevésbé teszi függővé a központi költségvetés bevételeit a dohánygyártók árpolitikájától. 

Az adó mértéke áprilistól a cigarettára 15 700 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 000 forint ezer darabonként. A szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi ár az első lépésben az eladási ár 28,5 százaléka, a finomra vágott fogyasztási dohányra 14 000 forint kilogrammonként, az egyéb fogyasztási dohányra 14 000 forint kilogrammonként. A második lépésben az adó mértéke júliustól a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4000 forint lesz ezer darabonként.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Árfolyam az áfában (II. rész)

Az Áfa tv. az euróban megadott értékhatárok forintosítására bizonyos esetekben fix árfolyam alkalmazását írja elő, más esetekben évenként változik az alkalmazandó árfolyam.

2024. február 20.

Még egy hónapig kérhető az szja-bevallási tervezetek postázása

Még egy hónapig, március 18-áig lehet kérni az szja-bevallási tervezet postázását az adóazonosító jel és születési dátum megadásával többféle módon is, március 15-étől pedig mindenki megnézheti online az szja-bevallási tervezetét, legegyszerűbben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélportálján, vagy az eSZJA-oldalán – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn közleményében.