Elfogadták az egészségügyi törvényt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kordonok mögött, név szerinti szavazással az országgyűlés (újra) elfogadta az egészségpénztárakról szóló törvényjavaslatot. A kormányfő által decemberben visszaküldött jogszabályhoz tucatnyi módosító indítványt nyújtottak be. Ezek zöme azonban szakértők szerint inkább apróbb pontosításokat tartalmaz. Kivételt jelenthet a köztársasági elnök által szorgalmazott, úgynevezett civil kontroll. A pénztárak 2009 februárjában kezdik meg a működésüket, kizárólag területi elvek alapján elosztva a lakosságot.

A parlamentben zajlott – néha igen élesre sikeredett – vita tükrében különösen érdekes áttekinteni, hogy az elmúlt tíz évben miként változott meg (nemegyszer radikális módon) a meghatározó szakpolitikusok álláspontja a több-biztosítós rendszerrel összefüggésben. Az Orbán-kormány egészségügyi minisztere 1998-ban szorgalmazta azt, a Medgyessy-kabinet szaktárcavezetője aggályait hangoztatta.

A jogalkotás biztonságát erősítő, érdemi javaslatok születtek az egészségbiztosítási törvényhez – mondta Kökény Mihály (MSZP), az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke hétfőn, sajtótájékoztatón. A szocialista politikus kiemelte a megerősített társadalmi kontrollt a létrejövő pénztárak felügyelő bizottságaiban, illetve a törvény preambulumában lefektetett szövegrészt említette, miszerint a rendszer egységes társadalombiztosításon alapszik. A magántőke lehetősége az, hogy befektessen, illetve a menedzselésben szerzett tapasztalatokat alkalmazza a finanszírozásban – mondta Kökény Mihály.

Visszautasította az ellenzék állításait, hogy ez a rendszer egy versengő több-biztosítós rendszer, egyben okafogyottnak mondta Albert Zsolt és felesége népszavazási kezdeményezését, amely arra irányulna, hogy népszavazás döntsön arról: az emberek akarják-e, hogy üzleti biztosítók részt vegyenek az egészségbiztosítási rendszerben. „”Ez a modell (amelyről hétfőn szavaztak) nem a versengő üzleti biztosítós rendszert valósítja meg Magyarországon”” – indokolt Kökény Mihály.

Azzal kapcsolatban, hogy Karsai József párttársa az MSZP-frakcióval szemben, nemmel szavazott, Kökény Mihály azt mondta: a frakció nem adott Karsai Józsefnek felmentést, a frakció etikai bizottsága elé kerül az ügy. „”Én személy szerint nehezen tudom értelmezni az ő álláspontját ebben a kérdésben”” – fogalmazott. A Fidesz kezdeményezte, törvényt megerősítő népszavazásról a politikus azt mondta: egy ellenzéki párt „”elszenvedett kisebbségi álláspontját”” akarta ezzel a népszavazással felülvizsgálni.

Forrás: Napi Online

---