Elfogadták az Egyesült Államokkal kötött adóügyi egyezményt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Konszenzussal fogadta el hétfőn az Országgyűlés az amerikai-magyar adóügyi egyezményt. Az ellenzék szerint maradt kiskapu a megállapodásban.


Hétfőn az Országgyűlés lefolytatta a magyar kormány és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közötti, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat általános vitáját, majd elfogadta a javaslatot.

Orbán Gábor államtitkár expozéjában kiemelte: 2014 februárjában kötöttek megállapodást a nemzetközi adóügyi megfelelés fejlesztéséről.

Magyarország a térségbeli tagállamok közül elsőként írták alá a megállapodást, így lehetőség nyílik arra, hogy a két állam adóhatósága automatikusan információkat cseréljen egymással. Az egyezmény célja az adóelkerülés elleni küzdelem, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítása.

A FACTA szabályozás aláírása igen jelentősen befolyásolja hazánk piaci megítélését, enélkül a befektetői piacon bizonytalanságot eredményezne, Magyarország érdekei jelentősen sérülnének – hangsúlyozta az államtitkár. Az egyezmény nyomán biztosítható az adóügyi átláthatóság növelése, a magyar pénz- és tőkepiac versenyképességének megőrzése, és elkerülhetővé válik, hogy július 1-től a magyar szereplők felé fizetett amerikai forrású jövedelmek 30 százalékét visszatartsák az Egyesült Államokban.

Az MSZP vezérszónoka, Tóth Bertalan támogatásáról biztosította ugyan a javaslatot, de úgy vélte, egy kiskapu azért maradt: az adóhatóságok nem adnak információt bizonyos pénzügyi számlákról, például arról, ha egy amerikai állampolgár stabilitási számlát nyit. Szerinte ezen akár illegális jövedelmeket lehet elhelyezni, amelyek aztán öt év múlva legálissá válnak.

Schiffer András az LMP részéről szintén támogatta a javaslatot, ezzel együtt úgy vélte: kérdéses, hogy Magyarország miért nem köt hasonló viszonossági megállapodásokat.

Az általános vita lezárása után Orbán Gábor az elhangzottakra reagálva azt mondta, a világ adóügyi együttműködése nem a forrásadóztatás irányába tart. Ehelyett sokkal inkább az a tendencia bontakozik ki, amelyik szorgalmazza, hogy a globális szintű információcserében minél többen vegyenek részt.

Az Országgyűlés az általános vita után elfogadta a javaslatot, amelynek teljes szövegét itt olvashatja.

(Forrás: MTI, Adó Online)

Új Ptk – társasági- és cégjogi változások

Az új Ptk. alapjaiban változtatta meg a társasági jog és a cégjog szabályait. A 2014. május 20-i szakmai előadáson és konzultáción szó lesz a gazdasági társaságok szervezetének és működésének változásairól, valamint arról is, hogyan érinti az új törvény a 2014. március 15. előtt alapított cégek működését. Előadóink kitérnek a Ptk.-ból kimaradó szabályok miatti új szabályozás kérdéskörére is.

Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, dr. Kenesei Juditnak, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága kollégium-vezető helyettesének és dr. Noctha Tibornak, a PTE egyetemi docensének. Jöjjön el 2014. május 20-án szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.