Ellenőrizhető-e, ami a vagyonadóból megmaradt?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság döntésével tulajdonképpen lélegeztetőgépre került a vagyonadó, mely ugyan hatályba lépett, a nagy értékű ingatlanokra azonban nem vonatkozik. A remélt 50 milliárd forintos bevétel így jócskán leapadt, de kérdés maradt, hogy a fennmaradó adó befizetését – melynek alapja az önbevallás – hogyan ellenőrzi majd az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH).

Fontos megjegyezni, hogy az Ab nem vágta el végleg egy hasonló típusú adónem bevezetése előtt az utat, hiszen indoklásában csak azt kifogásolta, hogy az adóalap kockázata nem terhelheti az adózót. A nagy értékű ingatlanok megadóztatása így nem ütközik alkotmányos alapelvbe. A fennmaradt vagyontárgyak adókötelességét viszont „objektív” adatokhoz köti a hatályos szabályozás (teljesítmény, vitorlaméret, vagyontárgy kora, stb.).

A költségvetési törvényben az adó- és járulékbevételek előirányzata több mint 7 ezer milliárd forint, ehhez képest a vagyonadó ingatlanokra vonatkozó részének eltörlése miatt 50 milliárd forinttól esik el a büdzsé, ami önmagában nem tűnik nagy bevételkiesésnek. A Pénzügyminisztérium 207 milliárd forint összegű tartalékot képzett a büdzsében, melynek közel fele a stabilitási tartalék erre az évre – így viszont már jelentősnek tűnik a 50 milliárdos adóbevétel elpárolgása. A vagyonadó ezek alapján tulajdonképpen csak halvány kormányzati üzenet maradt, mely arról szól, hogy a jövedelmek megsarcolása helyett a vagyontárgyak megadóztatás felé kellene tolódnia a honi adószabályozásnak – ahogy a miniszterelnök fogalmazott – már csak a szolidaritás miatt is. Mennyi maradhat viszont így a vagyonadóból – számszerűen?

Kérdéseinkkel az adóhatósághoz fordultunk. Az APEH válaszlevelében kiemelte, hogy „az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 17., 23. és 30. §-ai alapján azoknak a magyar illetőségű magánszemélyeknek, társaságoknak, egyéb szervezeteknek is fennáll az adókötelezettsége, akik olyan adóköteles vagyontárgy tulajdonjogával bírnak, amely külföldön került hatósági nyilvántartásba, vagy ilyen nyilvántartásban nem szerepel.” Fennáll a kérdés, hogy ezeket a tételeket az adóhatóság miként ellenőrzik majd?

APEH: számos mód adott az ellenőrzésre

Az adóhatóság érdeklődésünkre válaszolva több módszert is megemlített. Egyrészt az APEH számára is elérhetőek a vagyontárgyakról külföldön vezetett nyilvános adatbázisok (légi jármű és hajó lajstromok, személygépkocsi nyilvántartások), amelyek tartalmazzák, tartalmazhatják a magyar illetőségű tulajdonosokra vonatkozó adatokat is. Másrészt társaságok esetén a tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lapok – melyek a tárgyi eszköz értékcsökkenésének nyilvántartásához szükségesek – tartalmazzák az egyes tárgyi eszközök pontos adatait. Ezen nyilvántartó lapokat egyedi ellenőrzés során az állami adóhatóság ellenőrizheti, és azok alapján szintén megállapíthatja a társaság adókötelezettségét.

Harmadrészt az ellenőrzés bejelentésre is megindulhat. Végezetül a magyar állam számos külföldi állammal kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről, mely egyezmények az adóhatóságok közötti információcserére is kiterjednek. Így a magyar adóhatóság a külföldi adóhatóságok közreműködését is kérheti az egyes nagy értékű vagyontárgyak adóját elkerülő adózók felkutatásához – így az APEH.

Sőt, mint írják „megjegyzést érdemel”, hogy a magyar nyilvántartásban szereplő vízi járművek, légi járművek és nagy teljesítményű személygépkocsik után a külföldi illetőségű adóalanyok is adókötelessé válhatnak, ha az irányadó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény eltérően nem rendelkezik.

Amennyiben egy folyamatban lévő ellenőrzés során az adózó által tett nyilatkozat, vagy csatolt dokumentum alapján nagy értékű külföldön tartott, illetve üzemeltetett vagyontárgyra utaló adatokat tár fel a vizsgálat, az illetékes külföldi adóhatóság felé megkeresést kezdeményezhet a hajó, autó, repülő szerzési, vagy tartási körülményeinek tisztázása érdekében. Ezután a kapott adatokat a fizetendő vagyonadó megállapítása céljából értékeli és figyelembe veszi – tudtuk meg az APEH sajtóosztályától.

A szakértő kétkedik

Nem így vélekedik a Privátbankár.hu által megkérdezett adószakértő, akinek kétségei vannak afelől, hogy az APEH információkhoz juthatna a külföldi hatóságoktól. Kérdésünkre válaszolva Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke elmondta: nehezen tartja elképzelhetőnek az ellenőrzést. „Véleményem szerint az ellenőrzés csak úgy valósulhat meg, hogy ha az APEH az adott külföldi adóhatóságtól konkrét személyről, névre szóló adatokat kér.” Az adóhatóság ugyanakkor konkrét adatbázisok lehívását is megemlítette. A szakértő szerint azonban ebben az esetben is előfordulhat, hogy az adott ország olyan szabályozással rendelkezik, miszerint nem adhat ki információkat az adóhatóságnál regisztráltakról.

Nehezen jósolható meg, mennyi lesz a bevétel

Nem áll rendelkezésre egységes statisztika arról, hogy pontosan hány olyan külföldön bejegyzett és/vagy tartott vagyontárgy van magyar illetőségű cég vagy magánszemély kezében, mely adóköteles lenne. Egyedül az autókra vonatkozó összegekről lehet halvány képünk: a belföldön regisztrált gépkocsik teljesítménye alapján a magyar járműpark körülbelül 2,4%-a számít teljesítménye (és nem feltétlenül magas ára) miatt adókötelesnek. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) szerint ez pontosan 73 264 darab hazai bejegyzésű személygépkocsit jelent. Érdekes adat, hogy az egyesület adatai szerint tavaly 5500 ilyen autót helyeztek forgalomba, aminek valamivel kevesebb mint a fele használt jármű volt. Az MGE becslése szerint a büdzsé 2,5-4 milliárd forint bevételre számíthat az itthon regisztrált gépjárművek után.

Forrás: Privátbankár


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.