Ellenőrzési határidők és a mulasztási bírság kapcsolata

A mérlegelés szempontjait az új Art. is meghatározza. A régi Art (2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről) rendelkezéseit sem szabad szem elől téveszteni, ugyanis még mai napig vannak adóperek folyamatban.

Mindezek alapján a NAV általában értékeli az adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát, a bírságra okot adó magatartása súlyát, gyakoriságát, időtartamát, és azt, hogy az adózó (képviselője) az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. Mindezeket mérlegelve szükséges a mulasztás súlyához igazodó és az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot kiszabni, vagy dönteni a bírság mellőzéséről [Art. 237. § (1)-(2) bekezdés]. A mulasztási bírság mértékét a minősítés is befolyásolhatja. Meg kell vizsgálni adózó minősítését a jogszabálysértés elkövetésének és a jogszabálysértés feltárásának időpontjában, azaz milyen adózónak minősült és mikor: megbízható vagy kockázatos adózó. Ha az adózó minősítése legalább az egyik időpontban megbízható volt (és a másikban nem volt kockázatos), akkor a mulasztási bírság legfeljebb a fele lehet annak, amit a törvény az adott tényállásnál egyébként előír [Art. 155. § (1) b…

A mérlegelés szempontjait az új Art. is meghatározza. A régi Art (2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről) rendelkezéseit sem szabad szem elől téveszteni, ugyanis még mai napig vannak adóperek folyamatban.

Mindezek alapján a NAV általában értékeli az adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát, a bírságra okot adó magatartása súlyát, gyakoriságát, időtartamát, és azt, hogy az adózó (képviselője) az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. Mindezeket mérlegelve szükséges a mulasztás súlyához igazodó és az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot kiszabni, vagy dönteni a bírság mellőzéséről [Art. 237. § (1)-(2) bekezdés]. A mulasztási bírság mértékét a minősítés is befolyásolhatja. Meg kell vizsgálni adózó minősítését a jogszabálysértés elkövetésének és a jogszabálysértés feltárásának időpontjában, azaz milyen adózónak minősült és mikor: megbízható vagy kockázatos adózó. Ha az adózó minősítése legalább az egyik időpontban megbízható volt (és a másikban nem volt kockázatos), akkor a mulasztási bírság legfeljebb a fele lehet annak, amit a törvény az adott tényállásnál egyébként előír [Art. 155. § (1) b…

A mérlegelés szempontjait az új Art. is meghatározza. A régi Art (2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről) rendelkezéseit sem szabad szem elől téveszteni, ugyanis még mai napig vannak adóperek folyamatban.

Mindezek alapján a NAV általában értékeli az adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát, a bírságra okot adó magatartása súlyát, gyakoriságát, időtartamát, és azt, hogy az adózó (képviselője) az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. Mindezeket mérlegelve szükséges a mulasztás súlyához igazodó és az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot kiszabni, vagy dönteni a bírság mellőzéséről [Art. 237. § (1)-(2) bekezdés]. A mulasztási bírság mértékét a minősítés is befolyásolhatja. Meg kell vizsgálni adózó minősítését a jogszabálysértés elkövetésének és a jogszabálysértés feltárásának időpontjában, azaz milyen adózónak minősült és mikor: megbízható vagy kockázatos adózó. Ha az adózó minősítése legalább az egyik időpontban megbízható volt (és a másikban nem volt kockázatos), akkor a mulasztási bírság legfeljebb a fele lehet annak, amit a törvény az adott tényállásnál egyébként előír [Art. 155. § (1) b…