Előleg és részletfizetés kapcsolata az áfában

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áfatörvény előlegre vonatkozó szabálya az adóhatóság álláspontja szerint a részletfizetéssel, határozott időre szóló elszámolással megvalósuló ügyletek esetén nem értelmezhető. Az APEH napokban közzétett tájékoztatója ismerteti az ilyen esetekben követendő eljárást.

Az áfatörvény 59. §-ának előlegre vonatkozó szabálya az áfatörvény 58. §-a szerint teljesülő ügyletek (részletfizetés, határozott időre szóló elszámolás) esetén nem értelmezhető. Az áfatörvény alkalmazásában előlegről ugyanis csak abban az esetben beszélünk, ha a beszerző vagy igénybevevő adóalanynak szerződéses vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége van a teljesítést (azaz a teljesítési időpontot) megelőzően az ellenérték egy meghatározott részét, esetleg egészét megfizetni. (Ez azt is jelenti, hogy nem minősül előlegfizetésnek, így a normál szabályok szerint adózik az ügylet, ha az ellenértéket megfizetni köteles fél saját döntése alapján előbb fizet, mint a teljesítés napja van.)

Az áfatörvény részletfizetésről, határozott időre szóló elszámolásról rendelkező 58. §-ának a lényege ugyanakkor éppen az, hogy az adott ügylet vonatkozásában az ügyletre vonatkozó bármely fizetési határidő teljesítési időpontnak minősül. Az „előlegként” megfizetésre kerülő összegnek is – értelemszerűen – van egy fizetési határideje, ami egyben azt is jelenti, hogy az ilyen ügyletekre tekintettel előre átadott összeg nem az áfatörvény 59. §-a szerinti előleg, hanem az adott elszámolási időszakra vonatkozó, a „végfizetési” határidőtől különböző másik fizetési határidőben térítendő összeg, azaz tulajdonképpen egy újabb 58. § szerinti teljesítési időpont.

A jogszabályi előírásoknak megfelelő bizonylatolás valósulhat meg akkor is, ha az adóalany az adott elszámolási időszakon belül „előleget” szed be, és esetlegesen a tényleges teljesítések ismerete hiányában a számlán nem tudja a beszedett ellenértéknek megfelelő mennyiséget feltüntetni, ugyanis az áfatörvény 169. §-ából levezethető, hogy mennyiséget csak abban az esetben kell feltüntetni a számlán, ha az az ügylet jellegéből fakadóan meghatározható. Például a felek havi elszámolásban állapodtak meg, amely szerint minden hónap utolsó napján összesítik az adott hónapban történt teljesítéseket. A fizetési határidő a tárgyhót követő hó 15-e, ami azt jelenti, hogy a teljesítés időpontja a következő hónap 15. napja lesz. Amennyiben a teljesítésre kötelezett fél a tárgyhónap 5. napjáig az előző havi teljesítések ellenértéke 50 százalékának megfelelő „előleget” kér finanszírozási okokból, amelyet tárgyhónapra vonatkozóan tárgyhó 5-ig bezárólag kell kifizetni, akkor – tekintettel arra, hogy a tárgyhó 5-ig teljesítendő „előlegfizetésre” vonatkozó határidő is tulajdonképpen a tárgyhónapra, mint elszámolási időszakra vonatkozó fizetési határidő – ezen időpont fizetési határidőként az áfatörvény 58. §-a szerinti teljesítési időpontnak minősül.

Ez azt jelenti, hogy a tárgyhavi teljesítések tekintetében két fizetési határidő, azaz két teljesítési időpont lesz, az egyik tárgyhó 5-e – amikorra az „előlegfizetést” teljesíteni kellett –, a másik tárgyhót követő hó 15-e, amely időpontban az elszámolás eredményeként az „előleg” összegével nem fedezett szolgáltatásokat kell kifizetni.

---