Elriasztja a cégeket a változékony adópolitika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A költségvetési hiány a legtöbb európai országban komoly takarékoskodásra kényszeríti a kormányokat, a nagy befektetőket azonban szinte így is mindenhol igyekeznek kiszolgálni alacsony nyereségadóval. Magyarországon sem lenne ez másként, mégis jókorát csúsztunk a versenyképességi rangsorban, ugyanis a befektetők egyre bizalmatlanabbak a kiszámíthatlan adópolitika miatt.

Amennyiben a cseh parlament megszavazza a költségvetést kiigazító reformjavaslatot, a visegrádi országok körében már csak Magyarországon kúszhat fel húsz százalék fölé a cégek és vállalkozók jövedelmének adóterhe. Csehországban a cégek nyereségadó szempontjából jól járhatnak: 24-ről 19 százalékra csökkentené az adójukat a reformjavaslat – olvasható a Népszabadságban.

Nem csak ez jelzi, hogy élesedik a nemzetközi adóverseny a befektetők eurómillióiért. Nemrégiben a brit kormány is bejelentette: ringbe száll a nagybefektetőkért, és a nagyobb cégek nyereségadókulcsát csökkenti. Magyarországon júniusra várható döntés arról, hogyan tovább adóügyben.

Mint azt a közelmúltban az IMF egyik tisztviselője is megfogalmazta, a befektetők egy része többek között a magas adóterhelés és a következetlen, kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai döntések miatt pártol el Magyarországtól. Azzal, hogy évente négyszer-ötször változnak a döntések, az adóterhelés, nem lehet tízéves üzleti és éves pénzügyi terveket végrehajtani.

Normál esetben az ötödik vagy a hatodik szempont egy befektetés helyszínének meghatározásakor az adórendszer kérdése, ám ha nem ugyanazt nyújtja, mint a többi országban, akkor előrébb kerül – mondja Oszkó Péter, a Deloitte tanácsadó cég adópartnere. A szakértők tapasztalata szerint a legfájóbb a kiszámíthatóság hiánya. A cégek ugyanis bizonyos mennyiségű adókedvezménnyel és adóterheléssel számolták ki költségeiket több évre, amikor ide jöttek. Aztán tavaly nyáron bemutatták a szolidaritási adót, ami a nagyobb, jelentős fejlesztéseket végrehajtó cégek adóterheit emelte. Hasonlóan nem tett jót az elvárt adóval kapcsolatos jogalkotási fiaskó.

A szolidaritási adóval egyébként egyedül Magyarország ment szembe a régióból az adócsökkentési trenddel – mondja Rencz Botond, az Ernst & Young tanácsadó cég vezető adópartnere. A Magyarországra tervezett üzleti modelleknél most már magasabb adókiadással számolnak, mint ami a hatályos jogszabályokból következne, tartalékot képeznek erre az üzleti modellekben. Így drágábbak leszünk, mint a versenytárs országok.

Bár a társasági adó Magyarországon csak 16 százalék, ehhez még számos más terhet is hozzá kell számítani. A szolidaritásinak nevezett különadó a társaságiadó-alapra vetítve plusz 5 százalék. Jelentősen megdobják a terheket a nem jövedelem-, hanem bevételalapú adók, mint az iparűzési adó, az innovációs járulék. A szakértők szerint ez így már nem nevezhető valóban versenyképesnek a román 16, a szlovák 19 és a bolgár 10 százalékos adómértékkel szemben, még ha a csehek 24 százaléka nem is lényegesen jobb ajánlat a miénknél.

Forrás: Origo



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.

2022. június 30.

Ellenőrzési határidők és a mulasztási bírság kapcsolata

A mulasztási bírságok sokfélék, de vannak közös szabályaik. Ilyen a bírság kiszabásakor alkalmazandó mérlegelés, vagy különféle adózók esetében irányadó kedvezőbb, vagy hátrányosabb rendelkezések alkalmazása megbízható, vagy kockázatos adózók esetében. Érdekes jogesetet mutatunk be.