Eltolja az áfacsalókat az áfacsökkentés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vágóhidakra és a feldolgozókhoz 5 százalék áfával jön be az alapanyag és 27-tel megy ki – ide tolódik a húságazaton belüli illegális tevékenység – állítja a GKI. A kiépült hálózatok a baromfi- és a cukorágazat felé mozdulhatnak.


A legális termelők jelentős illegális versenyelőnyt élvező konkurenciától szabadulhatnának meg, ha a sertéságazat forgalmán beül a 30-50 százalékra becsült feketegazdaság arányát sikerülne csökkenteni, felszámolni; ez a most elfogadott áfacsökkentés célja is – állítja a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, a témáról készített összegzése.

Az elfogadott intézkedés elsősorban a magyar sertéstenyésztő vállalatokat és a legális importőröket hozza kedvezőbb helyzetbe, a felvásárló és húsfeldolgozó cégek likviditási helyzete pedig így javulhat.

A feketegazdaság a folyamat egészében jelen van. A tipikus módszerek egyik része az áru forrását hamisította meg: a kistermelőnek fizetett 7 százalék árkompenzáció helyett 27 százalék input áfát tüntetett fel. Vagy: be nem jelentett importárut forgalmazott, mindig hamis számlával igazolva az eredetet.

A másik út a fiktív export volt, amire visszaigényelték az áfát. Mindkét esetben cégláncolaton futott át az áru – legalábbis papíron -, aminek költségei és kockázatai eltörpültek a megnyert összegek mellett. Ez az 5 százalékos áfakulcs mellett már valószínűleg nem lesz jövedelmező – vélik a kutatók.

A legális forgalom mellett – mint ahogy néhány esetben már a NAV feltárta – kiépült egy láthatatlan vertikum is, a feketén nevelt hízótól, az illegális importon át a szintén feketén dolgozó vágóhidakig, feldolgozókig és eladókig. Élő- és félsertést még csak el lehet látni azonosítóval, de a bontott húst, a feldolgozott hústerméket már nem.

A legálisan működő integrált termelő cégek pozícióját nem igazán érinti az élősertés és a levágott egész, illetve félsertés áfájának változása, hiszen mindez cégen belüli fázis. Más a helyzet a vágással, bontással foglakozó vágóhidakon és a feldolgozóknál. Hozzájuk ezentúl 5 százalék áfával jön be az alapanyag és 27-tel megy ki.

Itt olyan rés van az input és az output között, amire – az összegzés megfogalmazása szerint – „érdemes rámozdulni”. Valószínű, hogy a húságazaton belüli illegális tevékenység ide fog tolódni – állítja a GKI elemzése. Hozzátéve: „a számla nélküli kolbász-árudák, az éttermek, vendéglátóhelyek is változatlan feltételekkel jutnak hozzá a sertéshúshoz, csak annyiról kell papírt, ÁNTSZ-álló dokumentumot felmutatniuk, amennyi éppen szem előtt van”.

A kiépült hálózatok más ágazatokra is átállhatnak. A baromfi- és a cukorágazatban már jelzik, hogy növekvő feketegazdaságra utaló jeleket tapasztalnak – olvasható a GKI összegzésében.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.