Elvárt adó 2.0 – jövő szerdán dönthet a kormány az újabb sarcról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány jövő szerdán tárgyal az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített elvárt adó utódjáról, amit július 1-ével vezetnének be. Az új konstrukció nem sokban különbözik az elődjétől, ezért szinte biztos, hogy ez is az Ab elé kerül. A tét évi 60 milliárd forint – ez a gazdasági elemző szerint idén még annyira nem, de jövőre már nagyon hiányozna a kincstárból.

Az Alkotmánybíróság február végével megsemmisítette a (papíron) veszteséges vállalkozásokra kivetett elvárt adót, ami így mindösszesen két hónapig létezett.

A kormány a verdikt nyilvánosságra hozatala után két döntést hozott: egyrészt lemondott az első két hónapra járó adóbevételről, „cserébe” viszont úgy döntött, hogy alkotmányosra fazonírozott változatban a második félévtől újra kiveti az elvárt adót, amitől még az idén 30 milliárd forintos bevételt remél.

Az elvárt adót a veszteséges vállalkozásoknak kellett volna fizetniük: árbevételük két százaléka lett volna az adóalap, amelynek 10, illetve 16 százalékára tartott igényt a tárca. Így a januárban bevezetett adóból az idén mintegy 60 milliárd forintos bevétel kerülhetett volna a kincstárba.

Az adó kivetésével a kormány azokat a cégeket próbálta adózásra bírni, amelyek tartósan veszteségesek voltak. Ugyanis ha egy vállalkozás tartósan veszteséges, az csődbe megy, ha mégsem teszi, akkor ott mégis keletkezik jövedelem – szólt a teljesen ésszerű kincstári logika.

Apeh-vizsgálattal megúszható

Az Alkotmánybíróság 24 oldalas határozata alapján három pont körül kristályosodik ki, mi miatt bukott meg a vizsgán a jogszabály. A testület szerint hiba volt minden veszteséges vállalkozót egy kalap alá venni, a valóban veszteségeseknek esélyük sem volt jogorvoslati lehetőségre, pontosabban ártatlanságuk (veszteségességük) bizonyítására.

Az Ab szerint az sem volt szerencsés, hogy egy bevételarányos elvonást a társasági nyereségadó törvény részeként szabályoztak, jobb lett volna erre külön törvényt hozni. Harmadrészt, ami talán a leggyakrabban visszatérő hiba az adótörvényekkel, az elvárt adó tervezete aránytalanul nagy terhet rótt volna a vállalkozások egy részére, emiatt sérült volna az arányos közteherviselés elve, legalább is az Alkotmánybíróság szerint.

A Pénzügyminisztérium az Alkotmánybíróság által kifogásolt ellenbizonyítás lehetőségének biztosításával kívánja alkotmányossá tenni az elvárt adót – vázolta a múlt héten az új koncepciót Veres János pénzügyminiszter. Az elképzelések szerint azon vállalkozás, amelynek nyeresége nem éri el az árbevétel két százalékát, nyilatkozhat erről, a jogosságot pedig az adóhivatal megvizsgálja.

Ha az adóhivatal célvizsgálata után bebizonyosodik, hogy a cég valóban veszteséges, akkor mentesülhet az adó megfizetése alól. Az adó mértéke a jövőben is az árbevétel két százalékának 10, illetve 16 százaléka lenne – ez utóbbi a tevékenységi körtől függ.

A cégeknek kell bizonyítani “ártatlanságukat”

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) több problémája is van az új elképzelésekkel – magyarázta lapunknak Dávid Ferenc. A szervezet főtitkára szerint nem szerencsés, ha megfordul a bizonyítási teher, vagyis hogy a cégeknek kell bebizonyítaniuk becsületességüket. Másrészt az sem szimpatikus, hogy az adóhivatal egyedi döntésekben lesz jogosult elbírálni, hogy ki veszteséges cég és ki nem – tette hozzá Dávid Ferenc.

Az érdekvédelmi szervezet vezetője nem kételkedik abban, hogy a kormány július 1-ével újra kiveti az elvárt adót – ez derült ki a hét eleji pénzügyminisztériumi egyeztetésen. Így az év második felében e forrásból 30 milliárd forint kerülhet a költségvetésbe.

Ekkora tétel természetesen már számít a büdzsének, ám még az idén az is beleférne az idei folyamatokba, ha ez a bevétel elmaradna egy újabb alkotmánybírósági verdikt miatt – nyilatkozta lapunknak Barcza György. Az ING Bank elemzője szerint ugyanakkor jövőre már nagyon hiányozna a bevételekből az évi 60 milliárd forint, ha második nekifutásra sem sikerülne alkotmányossá tenni az elvárt
adót.

Forrás: Hírszerző



Kapcsolódó cikkek

2022. december 7.

Adócsalás vádjában bűnösnek találták Donald Trump két cégét

Adócsalás, valamint üzleti adatok éveken át tartó meghamisítása vádjában bűnösnek talált egy New York-i esküdtszék kedden Donald Trump volt amerikai elnökhöz köthető két vállalatot. Donald Trump szerint a cége elleni eljárás politikailag motivált “boszorkányüldözés”.