Emelik a különadó határát?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

T. Ház: már ma elkezdik a vitát az AB-hatáskör megnyirbálásáról „Meg kell nézni a KDNP tervezett módosító indítványát, és nyugodtan lehet támogatni is”– mondta Varga Mihály a 98 százalékos különadó kapcsán. Vagyis: komoly esély van rá, hogy a Fidesz–KDNP a tanárok, egészségügyi, rendészeti dolgozók esetén nem 2 millió, hanem 3,5 millió forint felett veti ki a különadót.

Már ma elkezdi az Országgyűlés azoknak a Lázár János által jegyzett, nagy politikai vihart kavart javaslatoknak a tárgyalását, melyek azt célozzák: ha a Fidesz–KDNP kétharmados többség ismét megszavazza a 98 százalékos végkielégítésekre vonatkozó különadóról szóló törvényt – visszamenőleges hatállyal –, az Alkotmánybíróság már ne mondhassa ki a törvényt másodszor is alkotmányellenesnek. A T. Háztól ugyanis sürgős tárgyalást kért a Fidesz.

Az Alkotmánybíróság múlt keddennyilvánította alkotmányellenesnek és semmisítette meg a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, melyet a Fidesz–KDNP-többség nyáron egyszer már megszavazott. A Fidesz-frakcióvezető pár órával az AB-döntés után terjesztette elő három javaslatát, melyek az alkotmányt és az alkotmánybírósági törvényt úgy módosítanák: nincs helye AB-vizsgálatnak azokról a kérdésekről (a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról), amelyekről nem lehet országos népszavazást tartani . (Mivel a tiltó listát kiegészítik a járulékokkal is, ha megszavazza az Országgyűlés, akkor a múlt héten elfogadott a magán-nyugdíjpénztári törvényt sem vizsgálhatja felül az AB, és népszavazást sem lehet tartani róla.)

A Lázár-féle indítványokat, melyek a hírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök személyes döntése nyomán születtek meg, súlyos alkotmányossági kritikákkal illették az MSZP, az LMP, de alkotmányjogászok, volt alkotmánybírák részéről is, sőt állítólag Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is. A Duna TV-ben Bod Péter Ákos volt jegybankelnök is úgy fogalmazott: „Nekem nagyon nem tetszik, ami történt, mert túl hirtelen reakciókat láttam, és remélem, hogy egykét nap alatt – a hosszú ünnep erre alkalmas lesz – kicsit alszanak a dolgokra. Mivel az alkotmány is és az Alkotmánybíróság státusa is nagyon nagy ügy.”

HIRDETÉS
Lázár János azt indítványozta: a júliusban elfogadott 98 százalékos különadóról szóló rendelkezéseket ismét változatlan formában szavazzák. Ez azt jelentené, hogy az alacsony, 2 milliós határ maradna; így nemcsak a Fidesz által „pofátlannak” nevezett, jó erkölcsbe ütköző, tisztességtelen végkielégítéseket sújtanák a különadóval, hanem a 30-40 éves szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottak – tanárok, egészségügyi, rendészeti dolgozók – jogos végkielégítését is. Ez ellen nemcsak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, de a Munkástanácsok is tiltakozott. Lázár János a múlt héten az alkotmánymódosítással és a különdóval kapcsolatos ellenvetésekre úgy reagált, ha visszakoznának, „akkor a pofánkba, az arcunkba röhögnének a szocialisták”. De a frakcióvezető is érzékeltette: a 2 milliós határ megemeléséről hajlandóak tárgyalni.

Ma ülésezik a Fidesz–KDNP-frakciószövetség, és az első napirendi pont a különadó kérdése lesz. Jó esély van rá, hogy a 2 milliós határt 3,5 milliósra emelik, így csak a végkiselégítések efölötti részére vetnék ki a 98 százalékos különadót. Harrach Péter KDNP-frakcióvezető lapunknak azt mondta: készek arra, hogy olyan módosító indítványt terjesszenek elő, mely kiveszi a hosszú szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottakat a törvény hatálya alól. S úgy már a KDNP is megszavazza a 98 százalékos különadót. Erről a Hír TV-ben Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár azt mondta: „ezzel foglalkozni kell”. – Biztos, hogy a frakcióülésen mérlegeljük: azt a társadalmi csoportot, mely nem politikai szempontok alapján és nem is égbekiáltóan magas végkielégítéssel távozott a munka világából, hogyan tudjuk kedvezőbb helyzetbe hozni.

– Jövőre nem kapnak családi pótlékot a kiugróan magas, „milliós fölötti” havi jövedelmű családok – mondta Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a Hír TV Kontraszt című műsorában. A politikus a vasárnap esti műsorban elmondta: az arányos adórendszerhez illeszkedő családipótlék-rendszert dolgoz ki a kormány. A részletekről még nincs döntés.

Ha az Országgyűlés másodszorra is megszavazza a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, illetve az utólagos normakontrollt lehetetlenné tevő alkotmánymódosítást, Schmitt Pál minden bizonnyal aláírja azokat. Erre utal pénteki nyilatkozata. A Hír TV-ben Varga Mihály azt mondta: az 1949-es XX-as törvény az elmúlt húsz évben megtette a kötelességét, de ma már nem képes választ adni azokra a kérdésekre, amelyek egy alkotmányos demokráciában felmerülnek. (Cs. I.)

A Demokratikus Charta ma 17 órakor tüntetést rendez a jogállam védelmében a Kossuth tér melletti Vértanúk terén, Nagy Imre szobránál. A rendezvényen beszédet mond Ungváry Rudolf, Bauer Tamás és Gyurcsány Ferenc. Az LMP november 3-ra, az Alkotmánybíróság épülete elé hirdetett demonstrációt, így tiltakozik a Fidesz alkotmánymódosító terve ellen. Az MSZP november 27-én tart országos demonstrációt a kormány eddigi tevékenysége ellen. (Munkatársunktól)

Forrás: Népszabadság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.