Emelkedő magyar adóterhelés – a legmagasabb az új EU-tagállamok között


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon volt a legmagasabb az adóterhelés az új EU-tagállamok között 2005-ben, Szlovéniát nem számítva – derül ki az Eurostat tegnap közzétett összehasonlításából.

E szerint hazánkban tavalyelőtt a GDP 38,5 százalékát vonta el az állam különféle adók és társadalombiztosítási járulékok formájában. Az említett Szlovénia kivételével ennél alacsonyabb arányszámot mutat ki az EU statisztikai hivatala a 2004-ben és az idén csatlakozott tagállamok mindegyikében.

Ráadásul 2006-ban és az idén tovább nőtt a magyar mutatószám, amely így vélhetően immár az EU-átlagot is meghaladja, bár erről az Eurostat hivatalos adatokat csak jövőre tesz közzé.

Az adóterhelés uniós átlagban egyébként árnyalatnyit emelkedett tavaly (a GDP 39,2 százalékáról 39,6-re), sok országban megállt az adócsökkentés 1999 óta tartó folyamata. Az unióbeli adóterhelés továbbra is igen magas, mintegy 13 százalékponttal haladja meg az USA-ban és Japánban regisztrált értékeket.

Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy az EU-n belül minden tagállam erősen túladóztatottnak lenne nevezhető. Magyar szempontból „balszerencse”, hogy a legkisebb adóterhelésű négy uniós tagállam közül kettő éppen a mi szomszédunk és komoly regionális vetélytársunk: Romániában és Szlovákiában éppúgy a GDP harminc százaléka alatt marad az öszszes állami és területi önkormányzati elvonás össztermékhez viszonyított aránya, mint Litvániában és Lettországban. (Szlovákia ráadásul az az állam, ahol 1995 és 2005 között a legtöbbet csökkent az adóterhek mértéke: a GDP 39,6 százalékáról 29,3-re.) A másik végletet az ötvenszázalékosnál is nagyobb adóterheléssel sújtott Svédország és Dánia jelenti.

A közép- és kelet-európai regionális viszonylatban magasnak számító magyar adóterhelés főleg az élőmunkát terhelő nagy elvonások miatt aggályos. Hazánkban a munka implicit adórátája (vagyis a munkajövedelmeket terhelő átlagos effektív elvonások mértéke a versenyszféra munkaerőköltségein belül) eléri a 40,5 százalékot a 2005-ös Eurostat-adatok szerint, míg az EU-átlag e téren csupán 35,2 százalék.

Még súlyosabbá teszi a problémát, hogy már 2004-ről 2005-re is nőtt a munka implicit adórátája hazánkban (azóta nyilván felerősödött ez a folyamat a megszorítások hatására), márpedig empirikus kutatások szerint egyértelműen kimutatható, hogy a foglalkoztatás nagysága a foglalkoztatást sújtó közterhek mértékével azonos irányba mozog.

Az új tagállamok között magasnak számít Magyarországon a személyijövedelemadó-terhelés is. Elmúltak már azok az idők is, amikor a társasági nyereségadó tekintetében Magyarország nagy versenyelőnyben volt a térségen belül – derül ki az Eurostat felméréséből.

Forrás: Világgazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. december 9.

Niveus: Továbbra is döbbenetes a magyar áfafegyelem

December 8-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az áfarésről* szóló legújabb jelentését, ami 2020-ig dolgozza fel az adatokat. Figyelemreméltó, hogy míg a tavalyi jelentésben a 2020-as becslés még 6,1%-os áfarést prognosztizált Magyarország esetén, a végső érték még ennél is egy nagyságrenddel jobb, 5,1% lett. Ezzel az EU tagállamok közül Magyarország érte el a legjobb eredményt az áfacsalással szembeni küzdelemben – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.

2022. december 9.

Brutálisan megemelték a telekadót Pilisjászfalun

A válság miatt Pilisjászfalu is a telek- és építményadó emelésére kényszerült a napokban; főként a telekadó emelése érinti súlyosan a falu lakosságának egy részét, esetükben sokszorosára, több százezer forintra ugorhat az éves kifizetendő összeg – adta hírül a Telex.