Engedély nélkül alkalmazhatnak franciákat a magyar cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Franciaország 2008. július 1-jével megnyitotta munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozott tagállamok – többek között Magyarország – munkavállalói előtt. A munkaügyi tárca elkészítette azt a jogszabálytervezetet, amely a francia munkavállalók magyarországi foglalkoztatására is feloldja az engedély-kötelezettséget.

A Csatlakozási Szerződés lehetőséget ad Magyarországnak, hogy a vele szemben korlátozásokat alkalmazó régi tagállamok vonatkozásában viszonossági korlátozásokat alkalmazzon. Az erre vonatkozó szabályokat az egyes tagállamok vonatkozásában a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.
A Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésének a-b) pontjai felsorolják azon tagállamok állampolgárait, akikkel szemben Magyarország a 2004. május 1-jei csatlakozása óta munkaerőpiaci viszonosság alapján munkavállalási engedélyt alkalmaz. E tagállamok sorába tartozik jelenleg Franciaország is.

Tekintettel arra, hogy Franciaország 2008. július 1-jével megnyitotta munkaerőpiacát többek között a magyar állampolgárok előtt, a munkaerőpiaci viszonosság értelmében a rendelettervezet – a Korm. rendelet módosításával – annak 1. §-ának (1) bekezdésének e) pontja szerinti Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható állampolgárok körét kibővíti a francia állampolgárokkal.

A módosítást követően Magyarországon engedélymentesen foglalkoztathatók a brit, izlandi, ír, olasz, görög, spanyol, svéd, holland, finn, portugál, luxemburgi, francia állampolgárok.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.