Adócsomag: mi ez a nagy titkolózás?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A csütörtöki kormányülésen nem született döntés a jövő évi adóátalakításokkal kapcsolatban, vagyis az adótanácsadók által kidolgozott, majd a Pénzügyminisztérium által nem támogatott adóreform-javaslat helyébe egyelőre nem lépett új.
Persze egyelőre nem is kényszeríti semmi a kormányt arra, hogy kapkodjon, elvégre a jövő évi adóváltozásokat érintő törvénymódosító javaslatot a Pénzügyminisztérium valamikor szeptemberben ígérte benyújtani. Ez a dátum meg is felelne a szokásos törvényalkotási rendnek, a korábbi évek tapasztalatai szerint ugyanis a szeptember végi beterjesztéssel sürgős tárgyalás mellett könnyedén lezavarható egy adócsomag. Kérdés ugyanakkor, milyen mélységű lesz végül az adóátalakítás. Egyelőre egyetlen hang sem szivárgott ki a kormány esetleges elképzeléseiről, ami vagy azt jelenti, hogy az alakulóban lévő javaslat extrém titkos, vagy azt, hogy még mindig nincs miről beszélni.
Az idén több fórumról is származó adóelképzelésekben nem egy a közös vonás. A legfontosabb, ami szinte minden szakértői javaslatban megjelenik, a tb-járulékok jelentős, akár tíz százalékpontos csökkentésének szükségessége. Ez azonban elég költséges elképzelés: a járulékcsökkentés ugyanis százalékpontonként nagyságrendileg 70 milliárd forinttal kurtítja meg a büdzsét, vagyis a tízpontos csökkentés 700 milliárd forintba kerülne.
A tanácsadók (és rajtuk kívül más szervezetek) által megfogalmazott elképzelések jelentős része egyébként nem is egyértelműen a puszta költség miatt problémás. Egy sor olyan változtatást javasolnak ugyanis az adószakértők, ami drasztikusan megemelné az adóterhelést a minimálbér környékén keresők számára. Felesleges, bonyolult és visszaélésre csábít például az adójóváírás rendszere, ami lényegében adómentessé teszi a minimálbért. Éves szinten 240 milliárd forintot költ az állam az adójóváírásra, ám a szakértők szerint ennek java része ablakon kidobott pénz. Az adójóváírás ugyanis arra csábítja a munkáltatókat, hogy a bér jelentős részét zsebbe fizesse meg. A pénzügyi tárca szerint az elképzelés tarthatatlan, mert az adójóváírás megszüntetése irreálisan megemelné a munkavállalók terheit – ez persze igaz is, ám a szakértők úgy gondolják, ezt a terhet a tisztességes adózók már most is megfizetik.
A járulékcsökkentés és az adójóváírás megszüntetése mellett a négy tanácsadó cég általános, minden járulékra érvényes plafont vezetne be 15 millió forintnál, a tb-csökkentés elemeként megszüntetné az egészségbiztosítási járulékot, viszont 1950 forintról felemelné a tételes ehót nyolcezer forintra. Utóbbit viszonylag határozottan utasította el a Pénzügyminisztérium, mondván, az az alacsony keresetűeket sújtaná a legkomolyabban. Arról nem is szólva, hogy a jövedelemadó sávhatárát is 15 millió forintra tolnák ki, lényegében egy egykulcsos rendszert hozva létre. A 15 millió forintos határ ugyanakkor azt jelenti, hogy számottevő tehercsökkenésre csak a magas keresetűek számíthatnának. Az utóbbi években viszont a kormány sosem a közép- és felsőbb osztály felé tett gesztusokat, hanem az alacsonyabb keresetűek felé – pontosabban azokra volt hajlandó adócsökkentés formájában költeni, akik papíron keveset keresnek.
Szintén a magasabb keresetűek terheit csökkentené a különadók megszüntetése (a magánszemélyeket terhelő szolidaritási adó mellett a céges különadót sem hagynák meg a szakértők, egyrészt mert nagyon népszerűtlen, másrészt mert eleve átmenetinek tervezte a kormány), az osztalékadó 35 százalékos kulcsának kiiktatása és a 25 százalékos kulcs húsz százalékra csökkentése. Ezzel szemben az átalányadók megszüntetése alighanem hatalmas feszültséget gerjesztene, hiszen a kevés számú ekhós (tízezer körülire tehető a számuk) igen hangos véleménynyilvánító, a több százezres őstermelői kör pedig megkerülhetetlen tömeget jelent. Az őstermelők közül egyébként mindössze 11 ezren vannak jelen az adórendszerben, túlnyomó többségük ugyanis nem éri el az adófizetésre kötelezett bevételi határt. Szinte borítékolható, hogy ezt a konfliktushelyzetet nem vállalja a kormány az ősszel.
Szociális háló
A modell szerint az adórendszerben nincs helye szociális elemeknek, azt külön kell kezelni, rászorultsági alapon. Kérdés, hogyan lehet az adórendszeren kívül alkalmazni a szociális támogatásokat, hogy azok ne a mostani nem hatékony elv szerint működjenek. Az azonban szinte tényként kezelhető, hogy egy ilyen mérvű átalakítást nem fog bevezetni a kormány jövőre, hiszen az átálláshoz sokkal több idő és felkészülés szükséges.
Áfa, ingatlanadó, iparűzési adó
A tb-járulékok csökkentése és a tulajdonképpeni egykulcsos jövedelemadó mellett az áfa kulcsának megemelése volt a legtöbbször visszatérő elem az év eleje óta tartó adóreform-ötletbörze során. A tanácsadók 23 százalékos kulcsot javasolnak bevezetni, nem vetve el a kedvezményes kulcs visszaállítását. Emellett a tavaly megbuktatott értékalapú ingatlanadó tervéről sem mondanának le a szakértők. Mint ahogyan arról sem, hogy egyszer szűnjön meg az iparűzési adó. Ez többéves folyamatként képzelhető csak el, egy komplex önkormányzati reform keretein belül, hogy a kiesett bevétel ne tegye tönkre az önkormányzatokat.
Forrás: Napi Gazdaság
