Engedmények és az áfa


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági élet szereplői között gyakori, hogy különböző megfontolásokból engedményt adnak az értékesítés ellenértékéből. Az árengedmény áfabeli kezelése eltérő aszerint, hogy azonnali, vagy utólag a teljesítést követően adott engedményről van szó. Az Adó szaklap2007/9. számában Sike Olga részletesen foglalkozik a témakörrel.

Azonnali engedmény

Az áfatörvény szerint az adó alapjába nem tartozik bele az árleszállítás – engedmény címén elengedett összeg. Ez alól kivételt csak az az eset képez, amikor nem független felek közötti ügyletről van szó, és az engedmény olyan mértékű, hogy annak következtében az értékesítés ellenértéke az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez képest aránytalanul alacsony értékre csökken.

Fő szabály szerint tehát az elengedett összeg nem része az adó alapjának. Minthogy az ügyletről számlát a teljesítéskor kell kibocsátani és az engedmény összege a teljesítéskor már ismert, az azonnali engedmény esetében a számlában az ellenértéket (az adó alapját) már a tényleges az engedménnyel csökkent összegében fel lehet tüntetni. Tehát az ilyen típusú engedmény bizonylatolása viszonylag egyszerű. Az értékesítő adóalany tehát választhatja azt a megoldást, hogy az engedményt külön nem, hanem a csökkentett tényleges ellenértéket tünteti fel adóalapként az az utáni adót felszámítva. Természetesen az sem kifogásolható, ha az adóalany feltünteti az eredeti ellenértéket (adóalapot és adót), valamint jelöli az engedményként elengedett összeget, és a számlában így tünteti fel az engedménnyel csökkentett összeget (mint adóalapot és az az utáni adót). Az értékesítők gyakran ezt a megoldást választják, elsősorban üzletpolitikai megfontolásból.

A cikk kifejti, hogy milyen szabályokat kell alkalmazni akkor, ha nem független felek között zajlik az ügylet, és az engedmény aránytalanul alacsony árat eredményez.

Minthogy az ügylet teljesítésekor már ismert az engedmény ténye, összege és az esetleges feltétel teljesülése is, ekkor utólagos adóalap-korrekcióra nincs szükség, hiszen az ár az adóalap meghatározásakor eleve a csökkentett mértékben vehető figyelembe. (Természetesen utólag nem is lehet ugyanazt az árengedményt csökkentő tételként még egyszer figyelembe venni.)

Előre megállapított engedményről beszélhetünk például, amikor a rendszeres kapcsolatban lévő üzletfélnek a korábbi jó kapcsolatra tekintettel azonnal alacsonyabb áron értékesítenek. Ugyancsak ebbe a körbe tartozik, ha az egyszeri megrendelés (vásárlás) nagyságrendje (mennyisége, ára) miatt adják olcsóbban a dolgot vagy szolgáltatást. Idetartozhatnak az ún. egyet fizet, kettőt kap akciók (amely ügyletek valós tartalma az, ha kettőt vesz akkor fél áron veheti darabját). Az előre adott engedmények esetében a teljesítésről kibocsátott számlában az árengedménnyel csökkentett tényleges ellenértéket kell feltüntetni, és az eladónak ezen adóalap áfáját kell megfizetni.

Az utólag megállapított engedmény

Az árleszállítás áfatörvényben nevesített másik köre az utólag adott engedményeké. A rendelkezés erre vonatkozóan úgy szól, hogy az adó alapját csökkentheti az árleszállítás, árengedmény címén elengedett összege. Lényeges tudnivaló, hogy az engedmény címén elengedett összeg az adó alapját csak akkor módosíthatja utólag, ha az meghatározható, hogy melyik konkrét teljesítés árából adták. A törvény jelenleg hatályos szövegének „csökkentheti” szóhasználatából következően a feltételek megléte esetén sem kötelező az adóalap utólagos korrekciója és a számlahelyesbítés, hanem azt az adóalany saját döntése alapján alkalmazza vagy sem. Az utólagos engedmények egyik tipikus esete az, amikor az eladó az engedményt ahhoz a feltételhez köti, hogy a vevő bizonyos határidőn belül kiegyenlíti az ellenértéket.

Az utólag adott engedmény esetében is van a fő szabály alól kivétel. Az adóalap-csökkentés lehetősége ugyanis nem biztosított a törvény szerint – az azonnali engedményhez hasonlóan – akkor, ha az engedményt nem független félnek adják, és az engedménnyel csökkent ár a forgalmi értékhez képest ennek következtében aránytalanul alacsony lesz.

Az utólagos engedmények másik nagyon gyakori esete az ún. mennyiségi rabat. Ekkor az eladó a rendszeres nála vásárlás ösztönzése érdekében hirdeti meg, hogy bizonyos mennyiség vagy érték elérése esetén a tőle vásárló vevőjének árengedmény címén visszatérít összeget. Az ilyen árengedménynek jellemzője, hogy csak a sokadik vásárlás után derül ki, a vevő megfelel-e az engedmény feltételének vagy sem. Ekkor természetesen minden vásárlásról (teljesítésről) az eredeti ár (ellenérték) mint adóalap feltüntetésével kell az eladónak számlá(ka)t kibocsátani. Ha a vevő teljesítette a feltételt, akkor az ígért összeget az eladó visszautalja (visszafizeti). A tapasztalatok szerint a gyakorlatban az így visszautalt összeg áfabeli minősítése jelenti a legtöbb problémát.

A szerző példákkal mutatja be, hogy milyen megállapodások fordulhatnak elő a gyakorlatban, és hogyan kell számlázni.

Sike Olga írása teljes terjedelemben az Adó szaklap 2007/9. számában olvasható.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.

2022. június 30.

Ellenőrzési határidők és a mulasztási bírság kapcsolata

A mulasztási bírságok sokfélék, de vannak közös szabályaik. Ilyen a bírság kiszabásakor alkalmazandó mérlegelés, vagy különféle adózók esetében irányadó kedvezőbb, vagy hátrányosabb rendelkezések alkalmazása megbízható, vagy kockázatos adózók esetében. Érdekes jogesetet mutatunk be.