Ennyibe kerülne az adófizetőknek a budapesti olimpia

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy 2020-as budapesti olimpia megrendezése 3838 milliárd forintba kerülne, aminek túlnyomó részét az adófizetőknek kellene állnia és öt éven keresztül plusz 0,1 százalékos gazdasági növekedést hozna a 2015-2019 közötti időszakban – olvasható abban az előterjesztésben, amit ma tárgyal a fővárosi közgyűlés.

Amennyiben a fővárosi közgyűlés a mai ülésén elfogadja a 2020-as budapesti olimpia master plan-jét, a jövőben az képezi a tervezés alapját. Az előterjesztés szerint az olimpia járulékos – főként a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló – beruházásai 3838 milliárd forintba kerülnének, ami a 2010-2020 közötti tervezési időszak GDP-jének alig 1,1-1,2 százaléka. (Ugyanez éves szinten értelemszerűen a GDP 11-12 százalékát tenné ki, ami azt jelentené, hogy három éven keresztül nullszaldós költségvetést kellene produkálnia Magyarországnak – hogy eközben teljesítse a maastrichti kritériumokat.)

Az előterjesztés szerint a teljes költségvetés 380 milliárd forintig lehetne magánfinanszírozású – vagyis a projekt 90 százalékát adóforintokból kell fedezni -, mivel 2013 után Magyarország – de különösen a központi régió a fejlettségi szint miatt – nem számíthat uniós pénzekre. A tervezet azzal számol, hogy az olimpiai falu és egy fő stadion a Csepel-sziget északi csúcsán, az új szennyvíztisztító mellett épülne – ez lenne a magyar olimpia központja.

Az olimpia rendezésétől függetlenül a 2010-2020 közötti időszakban 70-80 ezer milliárd forintos beruházási aktivitásra lehet számítani – egy olimpiai megrendelés ennek az összegnek a 4-5 százaléka lenne -, vagyis kiugró megrendelésállományt nem jelentene, ugyanakkor az államháztartást alaposan leterhelné. A beruházásoknál ma már elsődleges szempont az utóhasznosítás: az olimpiai falu lakóingatlanként hasznosulhatna, a médiaközpontot irodaépületként lehetne használni, a vívóhelyszín – amit az Óbudai-szigetre álmodtak a tervezők – kongresszusi központként üzemelhetne.

A tanulmány megpróbálkozik egy költség-haszon elemzéssel is, ám minimális gazdasági hasznot tudtak csak kimutatni: a 3800 milliárd forintos beruházás hosszabb távon plusz 0,1 százalékos GDP-növekedéssel járna a 2015-2019 közötti időszakban. A görög példán okulva alaposan meg kell fontolni egy budapesti olimpia rendezését – a Fidesz eddig nem is kötelezte el magát az ügy mellett, márpedig egy olimpiai előkészület egy olimpiai törvény elfogadásával kezdődne – a törvénynek lehetne ez a munka az alapja.

Forrás: Napi Gazdaság

---