EP: szigorúbb adószabályokról döntöttek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Parlament (EP) szerdán Strasbourgban megszavazta azt az új uniós irányelvet, amelynek célja a pénzmosással, az adóbűncselekményekkel és a terrorizmus finanszírozásával szembeni hatékonyabb fellépés.

Az irányelv tartalmáról már korábban megállapodott a parlament a másik uniós társ-jogalkotói intézménnyel, a tagállami kormányokat megjelenítő Tanáccsal.

Ez immár a negyedik olyan uniós irányelv, amely a pénzmosás ellen született. Ennek értelmében a vállalatok, az egyéb jogi személyek és a vagyonkezelő szervezetek tényleges tulajdonosait központi uniós adatbázisban kell feltüntetni, amelybe a hatóságok – valamint érvekkel alátámasztott jogos igény esetén például az oknyomozó újságírók is – betekinthetnek. Ha az igény jogossága megalapozott, akkor az érdeklődő hozzájuthat a tényleges tulajdonos nevéhez, születési évéhez és hónapjához, állampolgárságához, tartózkodási országához, illetve a tulajdonosi érdekeltség jellegére vonatkozó információhoz. A hozzáférést a tagállamok csak „kivételes körülmények között, eseti alapon korlátozhatják.

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban – Második, átdolgozott kiadás
A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze. További információ és megrendelés >>

Az irányelvről folytatott EP-vitában Pelczné Gáll Ildikó, az EP fideszes alelnöke hangsúlyozta: az új rendelkezéscsomag elengedhetetlen a nemzeti nyilvántartások összekapcsolhatóságának és a bennük megtalálható információk felhasználhatóságának biztosítása érdekében. Erre a vizsgálandó üzleti ügyletek határokon átnyúló jellege miatt van szükség – mondta.

Az irányelv arra is kitér, hogy a bankokat, könyvvizsgálókat, ügyvédeket, ingatlanügynököket és kaszinókat bejelentési kötelezettség terheli, ha ügyfeleiknél gyanús tranzakcióit észlelnek.

Az uniós irányelv egyértelműsíti a „kiemelt közszereplők” kategóriáját, aminek az adott jogszabályi kereten belül a korrupció elleni küzdelem szempontjából van jelentősége: az államfők, kormánytagok, a legfelsőbb bíróságok bírái, a parlamenti képviselők, valamint a felsoroltak családtagjai tartoznak ide.

A pénzmosás elleni irányelvet a tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük a saját nemzeti jogrendjükbe.

(Forrás: MTI)

---