Késik az egykulcsos tao, könnyebb a pénzmosás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az államháztartási és a stabilitási törvényen túl számos jogszabályt változtat meg a jövő évi költségvetést megalapozó jogszabálycsomag, amelyet szerdán nyújtott be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a parlamentnek. A csomag részeként négy évvel később vezetik be az egykulcsos társasági adót, és könnyítik a Stabilitás megtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettséget.

Változik többek között a gazdasági stabilitásról, az államháztartásról, az egykulcsos társasági adóról, a reklámközvetítési tevékenységről és a dohánytermékek kiskereskedelméről rendelkező törvény.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államadósság nominális értéke az infláció és a reál GDP növekedési ütemének fele közötti különbségnek megfelelő mértékben nőhet egy adott költségvetési évben.

A módosítás eredményeként a korábbi szabály csak a jegybank 3 százalékos inflációs célját meghaladó pénzromlás és 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén marad hatályban. Egyéb más esetben legalább 0,1 százalékpontos csökkenést kellene elérni. Ugyanakkor az adósságmutató csökkenése ennél is nagyobb lehet az államháztartási törvényben előírt szabály, a középtávú költségvetési hiánycél elérése által.

Az államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatok 2 évig nem nyilvánosak. Az indoklás szerint a finanszírozási terv teljeskörű megismerhetősége a piacot olyan, üzleti titoknak minősülő információ birtokába juttatja, amely a lehető legalacsonyabb költségen történő finanszírozást veszélyezteti, piacbefolyásolást eredményezhet, és aránytalan érdeksérelemmel járna az állam pénzügyi érdekei tekintetében.

A rendelkezés azonban továbbra is biztosítaná, hogy a nyilvánosság összevont tájékoztatást kapjon az államadósság alakulásáról, a finanszírozási tervről és stratégiáról.    

A törvényjavaslat szerint 2016. január 1-je helyett 2020 január 1-jén vezetik be az egykulcsos társasági adót, azonban a későbbi bevezetés a gazdasági élet szereplői számára nem okoz jelentős hátrányt – olvasható a közzétett dokumentumban.

A javaslat alapján a kiadási előirányzatok, előirányzat-módosítás nélkül is túlléphetőek lesznek, hiszen nem tervezhetőek meg pontosan azon költségvetési kiadások, amelyek mértékét a jegybanki alapkamat előző évi átlaga befolyásolja, mivel az sem a központi költségvetés tervezésekor, sem a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor nem ismert.

Jelenleg a reklámközvetítő, a reklámot közzétevő – jellemzően a médiaszolgáltató – reklámbevételeinek 5-20 százalékát bónuszként kapja év végén, a kormány eltörölné a bónuszrendszert, mivel az piactorzító hatása miatt káros.

A reklámközvetítők a nagyobb bónuszt nyújtó közzétevőket részesítik előnyben, azaz a potenciális hirdetési felületeket saját érdekeik alapján választják meg és nem feltétlenül a hirdetői elvárások szerint.

A törvényjavaslat 2015. július 1-jétől átalakítja a Stabilitás megtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettséget is. A befektetés „feltörése” esetén az adó mértéke 1 éven belül 20 százalék, az 1 évet elérő befektetésben tartás esetén 10 százalék (a hatályos szabályozás szerint csak a 4. évet elérő befektetési időtartam esetén csökken a fizetési kötelezettség 16 százalék alá).

Az időtartam-változtatás lehetővé teszi az említett összegek mielőbbi bekapcsolását a gazdasági vérkeringésbe, ugyanakkor az ilyen számlát a jövőben nyitó magánszemélyek számára elkerülhetetlenné válna a minimum 10 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség.

(Forrás: MTI)

Különös adózási módok az áfa rendszerében
Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását. További információ és megrendelés >>

---