Érdemes-e pénztárgépet venni?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2013. március 20-tól a NAV nem ad ki pénztárgép forgalmazási engedélyeket. Az alábbiakban áttekintjük, hogy érdemes-e most vásárolni, és ha igen, akkor milyen típust, mik a feltételek.

A jövőbeni szükséges feltételek teljesíthetősége:

• Szakmai szempontból is érdemes megvizsgálni az NGM (Nemzetgazdasági Minisztérium) rendelet egyes pontjait.
• A legfontosabb új fogalom az Adóügyi Ellenőrző Egység (AEE). Ennek szerepe a teljes adatmennyiség tárolása és továbbítása a NAV felé – derül ki a Symbol Tech Zrt. közleményéből.
• A tárolt adatok formátuma kötött, hagyományos szöveges fájlokban kell az adatokat tárolni. A rendelet kitér az AEE méretére, amely legalább 16GB kapacitású kell, hogy legyen, legalább 20-30 évnyi adat tárolására elégnek kell lennie.
• Külső akkumulátorral kell rendelkeznie. Ennek segítségével 48 órán keresztül kell működnie és 2 órán át kell tudnia kommunikálni. A rendelet kiemeli, hogy az akkumulátor az AEE része, az irodaház vagy bevásárlóközpont nem biztosíthat ehhez szünetmentes tápegységet.
• Legritkábban 30 percenként kell a NAV felé jelentenie a pénztárgépnek. Folyamatosan tájékoztatni kell a NAV-ot arról, hogy hány tranzakció történt az utolsó küldés óta. A NAV szervere pedig ezt bármikor kérheti a pénztárgéptől. A tömeges adatküldést is a NAV szervere határozza meg, a pénztárgép üzemeltetője sosem tudhatja, hogy az AEE mikor fog adatokat küldeni a NAV felé.
• A NAV szerver oldaláról a jogszabályban meghatározottak szerint lehetőség van a pénztárgépet blokkolni, illetve a blokkolást feloldani. Képesnek kell lennie a pénztárgépnek az AEE működtető szoftverének cseréjére a NAV irányából indítva a frissítést.
• Az AEE és a NAV szerver közötti kommunikáció a mobilszolgáltatókon keresztül zajlik TCP/IP alapon, de nem használhatja a hagyományos Internet hálózatot. Speciális esetben lehetőség van arra, hogy a kommunikációt egy egység végezze több pénztárgép esetén is.
• A nyugtaadás elmulasztásának visszaszorítására olyan kockázatértékelési módszertan kerül kidolgozásra, ami a beérkező adatokból kiszűri a gyanúsan keveset értékesítő adózókat, akik emiatt nagyobb valószínűséggel számíthatnak ellenőrzésre.
• Abban az esetben, ha az adózónak valamely pénzátvételi helyén a mobil adatkapcsolat nem érhető el, úgy külső antenna segítségével kell a kapcsolatot biztosítania. Amennyiben ez a megoldás sem működőképes, úgy külön „mentesítés” mellett lehetőség van az adatok CD/DVD lemezen történő benyújtására, illetve külön engedély alapján akként is teljesíthető, hogy pénztárgépét a napi zárást követően legalább 1 óra időtartamra (mivel majd a NAV kéri valamikor az adatok küldését) fizikálisan úgy helyezi át, hogy legyen térerő.

A NAV hivatalos közleményeiből kiderül, hogy a leggyakrabban használt, számítógéppel összeköthető pénztárgépek kiestek a rostán. Ezek megvásárlását a rövid használati lehetőség miatt ügyfeleinknek már nem ajánljuk. Ugyanakkor az új, jövőben használható pénztárgépekről még nincs hivatalos információnk – mondta Murányi Zoltán, a Symbol Tech értékesítési vezetője.

Biztosra vehető, hogy a pénztárgépek cseréje úgy lesz zökkenőmentes, ha az eddigi szállítók egy mindenre kiterjedő, komplett megoldást nyújtanak ügyfeleiknek. A megoldásnak részét kell, hogy képezze a pénztárgép fizikai elemein kívül a mobilszolgáltatás is, beleértve a már beépített SIM kártyát, a szükséges külső antennákat. Jól járhat az a pénztárgép gyártó, aki valamely flotta kedvezményeit veszi igénybe adattovábbításra és a kedvezményt vevőjének továbbadja. A kiskereskedő azonban így sem ússza meg a havi előfizetési díjat.

A pénztárgép szállítójának tisztában kell lennie a mobil lefedettséggel, szakértelemmel kell rendelkeznie mobil adatátvitel témakörben, hiszen közvetetten az ő felelőssége is az állandó adatátvitel biztosítása. Megkockáztatható, hogy egynél több SIM kártyára is szükség lesz ezekben az eszközökben. Talán itt lenne a helye egy állami mobil cégnek.

A pénztárgép szállítójának talán most van itt a lehetősége, hogy egyéb szolgáltatásokat „kössön be” az újonnan telepített eszközbe. Ilyen lehet a divatossá váló PayPass szolgáltatás vagy egy sima bankkártyás fizetés. Ez a kényelem mellett a szürkegazdaságot is részben visszaszoríthatja – tette hozzá Murányi Zoltán.

• Az átállási rend legfontosabb dátumai a következők:
  • Az új pénztárgépekre való átállás időpontja: 2013. május 1.,
  • Az elektronikus naplóval nem rendelkező hagyományos pénztárgépek 2013. június 30-ig való használatát az állami adóhatóság nem szankcionálja,
  • Az elektronikus naplóval rendelkező hagyományos pénztárgépek 2013. december 31-ig való használatát az állami adóhatóság nem szankcionálja,
  • 2013. július 1-től az elektronikus naplóval rendelkező hagyományos pénztárgépek üzemeltetői elektronikus úton, havonta kötelesek adatot szolgáltatni a pénztárgéppel kibocsátott nyugták, egyszerűsített számlák adatairól;

  Átállási rend szerint 2013 március 20-tól, amely a változásokat tartalmazza:

  2013. március 20-ától a forgalmazási engedély kiadása iránti kérelmeket a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz kell benyújtani. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az előtte folyamatban lévő eljárásokat 2013. március 20-ával megszünteti.

• A NAV által kiadott érvényes forgalmazási engedélyek – az abban megjelölt érvényességi idő előtt – nem vesztik érvényüket, ugyanakkor 2013. március 19-ét követően a NAVáltal engedélyezett pénztárgépek (a továbbiakban hagyományos pénztárgép) tekintetében forgalmazási engedély módosítása, kiterjesztése, illetve adómemória csere iránti kérelem nem terjeszthető elő.

---