Érdemes előrehozni a bónuszfizetést


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha valóban megszűnik jövőre a nyugdíjjárulék-plafon, megérni újragondolni az éves jutalmak, bónuszok időzítését, esetleges előrehozását az idei évre – tanácsolja blogbejegyzésében az RSM DTM.


Megszűnhet jövőre a nyugdíjjárulék-plafon: az intézkedés része a 2013-ban – a kormányzati számítások szerint – mintegy 400 milliárd forintos összértéket elérő kiigazításnak. Mindez még nem került be a múlt pénteken az Országgyűlésnek beterjesztett, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatba, azonban ez a rendelkezés várhatóan módosító indítványként hamarosan meg fog jelenni. Az, hogy a járulékplafon törlése pontosan mennyit hoz az állam konyhájára, egyelőre a jövő zenéje. Az viszont nagyon is jelenvaló kérdés, miképpen érdemes időzíteni és elszámolni e feltételek között a magasabb jövedelmeket.

2010 év végén, a következő évben, 2011-ben hatályba lépő jelentős mértékű személyijövedelemadó-csökkentés (pontosabban a felső adókulcs kivezetése) kapcsán azt tanácsoltuk a vállalkozásoknak: a nagyobb jutalmak, bónuszok megítélésével és kifizetésével érdemes megvárni az új évet, az alacsonyabb adóteher hatályba lépését és a kifizetést január 15-e utánra időzíteni. Most fordított a helyzet: a járulékplafon valószínűnek tűnő eltörlése arra sarkallhatja a cégeket, hogy még idén rendezzék a közeljövőben esedékes, munkavállalóknak szánt nagyobb összegű kifizetéseket.

Ahogy korábban, most is rögtön hangsúlyozzuk: a rendeltetésszerű joggyakorlást ezekben az esetekben is fontos szem előtt tartani. Az tehát, hogy a következő néhány hónapban nem tervezett összegeket csak a növekvő adóteher miatt minden valós ok vagy tényleges teljesítmény nélkül előrébb hozzunk, nemcsak morálisan, hanem adójogilag is kifogásolható lehet. Ha azonban a bónusz már „amúgy is érik”, érdemes lehet egy kicsit megsürgetni a dolgokat, és úgy időzíteni annak kifizetését, hogy a munkavállaló még a járulékplafon hatálya lépése (vagyis várhatóan 2013. január 1-je) előtt megkaphassa az összeget.

Csak hogy világos legyen: a járulékplafon jelentősége abban áll, hogy egy bizonyos napi vagy éves összeg felett, annak elérése után a közteherviselőt nem kötelezik további nyugdíj-járulékösszeg fizetésére. Ez a limit évek óta emelkedik, idén napi 21 700, vagyis évi 7 942 200 forint. Ekkora éves bruttó jövedelem felett tehát a fennmaradó jövedelemrészt már nem terheli a nyugdíjjárulék, ami 10 százalékpontos nettó pozíciójavulást eredményez ebben a „régióban”. (Az egészségügyi járulék esetén nincs ilyen plafon. Érdekesség, hogy korábban, néhány hónapja épp ennek bevezetését pedzegette a kormányzat, ám annak esélye ezzel az új bejelentéssel minimálisra csökkent.)

Ha minden igaz, a járulékplafon megszűnésével párhuzamosan kivezetik a havi 202 ezer forintos bruttó jövedelem felett idén még alkalmazandó úgynevezett fél-szuperbruttót is. E két hatás egymással ellentétes, hiszen előbbi az adóteher növekedését, utóbbi pedig annak csökkenését eredményezi. Ám természetesen nem ugyanazon a bérszinten fejtik ki hatásukat. Az, hogy e két tényezőt figyelembe véve hogyan is változik az egyes bérek adóterhelése és ezzel azok nettó értéke, kiderül minapi bejegyzésünkből.

További érdekes kérdés, hogy vajon a járulékalap felső határának eltörlése mellett módosítják-e a jelenleg érvényben lévő nyugdíjszámítási rendszert. 2013-tól a magas keresettel rendelkezők nagyobb nyugdíjjogosultságot halmoznának fel, és így később komoly összegű nyugdíjakra számíthatnának. Egyelőre ez a jogszabályi környezet körvonalazódik, ám egy egyszerű módosítással a jogalkotók akár limitálhatják is a maximálisan kifizethető időskori járandóságokat. Ebben az esetben hiába több a befizetett járulék, annak egy része – magas kereset esetén – „elveszne” a járulék-járandóság kettősének szemszögéből.

A járulékplafon összegéről az elmúlt 12 évben itt közöl adatokat az RSM DTM.

A bejegyzés szerzője Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág-vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

                                               

                       

               

       

                               

                                        Tervezzen az őszre Hungary Cardért!
                                       

                                Jelentkezzen most Rodin képzésekre, és mi meglepjük Önt egy Hungary Card Basic – Magyar Turizmus Kártyával, a Hotelinfo Iroda jóvoltából, melyet a rendezvény helyszínén veheti át!
                               
                                Rendezvénynaptárért kattintson >>>

                               

Kapcsolódó cikkek

2024. október 3.

Új korszak kezdődött a magyar repüléstörténetben

Együttműködési megállapodást írt alá a HungaroControl Zrt. és Budapest Airport Zrt. kedden Budapesten, amivel egy új korszak kezdődik a magyar aviatikában. A cél, hogy az idei nyarat jellemző méltatlan állapotok ne alakulhassanak ki még egyszer a légi közlekedésben.

2024. október 3.

Kisokos a fejlesztési tartalékról

Elmondható, hogy társasági adó tekintetében a NAV-ellenőrzések hagyományos vizsgálati területnek számít a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos társasági adóalap csökkentés vizsgálata, az adóalap-módosító tételek helyes alkalmazása. Jogesetekkel és példákkal illusztrálva ismertetjük a szabályozást.