Érdemes lesz köztartozásmentes adózónak lenni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2013. január 1-től általánosan elfogadható lesz a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés a nemleges adó-, illetve együttes adóigazolás bemutatása helyett – hívja fel a figyelmet a a NAV.


Újdonság, hogy a NAV honlapján közzétett köztartozásmentes adatbázisba 2013. január 1-jétől magánszemélyek is kérhetik felvételüket. A kérelem benyújtása illetékmentes. Az adatbázis nyilvános, bárki számára előzetes azonosítási eljárás nélkül elérhető, adatai folyamatosan, minden hónap 10-én frissülnek.

A köztartozásmentes adózói adatbázisba azok kerülhetnek be, akiknek a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozásuk, valamint köztartozásuk; nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozásuk; a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tettek; adószámukat nem függesztették fel; nem álltak csődeljárás, végelszámolás, illetve felszámolási eljárás alatt; csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adótartozása; nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek. A nyilvántartásban az adózó neve, elnevezése, adóazonosító száma szerepel.

A köztartozásmentes adózói adatbázissal kapcsolatos ügyek intézésére az új KOMA elnevezésű nyomtatványgarnitúra szolgál. Az adatbázissal kapcsolatos ügyek intézésére – kivéve a fellebbezést – kizárólag elektronikus úton (az ügyfélkapun keresztül) van mód – derül ki a NAV közleményből.

Változik az adigazolások kiadása is, ennek részleteiről itt olvashat.

(forrás: NAV-MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)