Erre figyeljünk a tao-bevallásnál! (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társaságiadó-bevallás elkészítését segíti cikkeivel az Adó szaklap: részletesen olvashat a tao-törvény újdonságairól, az adományok elszámolásáról és a kiva-bevallásról is. A szaklap legfrissebb, 2018/6-os számát itt rendelheti meg.


A 2017. év sem múlt el a társasági adóról szóló törvény módosítása nélkül. Sokadik éve már, hogy a társaságiadó-bevallások a jogszabálymódosítások következtében szerkezeti, strukturális és tartalmi változásokon mennek keresztül, melyek figyelemmel kísérése és alkalmazása könyvelőknek is okozhat fejtörést. Az Adó szaklap friss számában A 1729 számú társaságiadó-bevallás sajátosságai és 2017. évi változásai című cikkében kínál segítséget, melyben a szerző végigveszi a tao-törvény fontosabb módosításait, az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő jogcímeket, valamint az adókedvezmények tartalmának és körének változását.

A nagyvállalati mellett már a hazai kkv-szektorra is jellemző, hogy társadalmi felelősségvállalás keretében ingyenes juttatásban részesítenek civil szervezeteket, intézményeket. Számukra előnyös, hogy a társasági adó rendszere több kedvezményt kínál az ingyenes juttatásokhoz – igaz, szigorú feltételek mellett. Figyelmet kell fordítani arra, hogy az adomány a társasági adóban egy, a köznapi és a magánjogi fogalomtól is eltérő, speciális jogintézmény. Az Adó szaklap friss száma Az adomány a társasági adóban című írásában ad teljes képet a témáról.

A kiva szabályai 2017. január 1-jével jelentősen megváltoztak. 2017. december 31-én pedig lezárult az első olyan adóév, amelyről a kisvállalati adó alanyai már a megreformált szabályok alapulvételével számolnak el. Az éves elszámolásra szolgáló 17KIVA jelű nyomtatvány is számos módosításon esett át. A szaklap A kisvállalati adó bevallása 2017 című cikke a kiva levezetésében és a nyomtatvány kitöltésében nyújt segítséget.

A jövedelemletiltás a természetes személyek elleni végrehajtási eljárások egyik leggyakrabban alkalmazott kényszercselekménye, mely szükségszerűen az eljárás szereplőjévé teszi az adós munkáltatóját. Ebből adódóan a kibocsátott jövedelemletiltás számos kötelezettséget ró a munkáltatóra, melyek teljesítéséért felelősséggel tartozik, a nem teljesítéshez pedig különböző jogkövetkezmények társulnak. A jövedelemletiltás a munkáltatói adókötelezettségek tükrében című cikkében a lap a jövedelemletiltás általános és speciális szabályait mutatja be, különös tekintettel a munkáltatói kötelezettségekre és felelősségi kérdésekre.

Az Adó szaklap legfrissebb, 2018/6-os számát itt rendelheti meg.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Enyhe zsugorodás júniusban: 50 pont alá esett a júniusi BMI

A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított júniusi értéke: 49,4. Júniusban a válaszadók az előző hónaphoz képest mérsékelt visszaesésről számoltak be. Az elmúlt időszak mérsékelt bővülését követően ebben a hónapban fordulat következett be a feldolgozóiparban, a BMI index 50,0 pont alatt áll – közölte hétfőn a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).

2024. július 1.

Árfolyam az áfában (XXIV. rész)

A cikksorozat záró része az IOSS rendszer árfolyamkérdéseivel kapcsolatos példákat mutat be, valamint kitér arra, hogy milyen árfolyamra vonatkozó előírások irányadóak, ha az ügyletről nem számla, hanem nyugta készül.

2024. június 28.

Távirányítóval manipulálták a tachográfot

A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.