Értékpapír-jövedelmek adózása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magánszemélyek értékpapírból származó jövedelmének adóztatására vonatkozóan számos rendelkezés található a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.). Ezek közül személyi jövedelemadó bevallás elkészítésének közelgő határidejére is figyelemmel a nagyobb érdeklődésre számot tartó jövedelmek adózására vonatkozó szabályokat ismertetjük.

Az Szja tv. alkalmazásában értékpapírnak minősül minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés. [Szja tv. 3. § 34. pont]

Az szja kötelezettség független attól, hogy az értékpapírt a magánszemély a magyar kifizetőtől, vagy külföldi társaságtól kapja, sőt attól sem függ, hogy az értékpapírt, vagy az abból származó jövedelmet belföldre behozza-e a magánszemély, vagy külföldi értékpapírszámlán tartja.

A magyar adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyt mind a belföldről, mind a külföldről származó jövedelme után adókötelezettség terheli. Viszont, ha a magánszemély illetősége külföldi, esetleg a magyar illetőség év közben külföldire váltott, akkor a változás időpontját követően már csak a Magyarországról származó jövedelmeket kell bevallani.

A jövedelem típusának meghatározása attól függ, hogy a vagyoni érték – amelyben a magánszemély részesül – valamely jogviszonnyal összefüggésben kerül kifizetésre, vagy a magánszemély adózott jövedelméből vásárolt befektetések hozamának tekintendő.

Jogviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemről akkor beszélünk, amikor a magánszemély munkáltatója, vagy a cégcsoportba tartozó – belföldi, vagy külföldi – társaság értékpapír formájában nyújt juttatást a tulajdonosi érdekeltség és a munkavállaló motivációjának megteremtése céljából. Ez a juttatás megvalósulhat az értékpapír ingyenes, vagy részben ellenérték fejében történő átruházásával, vagy értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési jog felajánlásával.

Az értékpapír után adókötelezettség a tulajdonjog megszerzésének napján keletkezik, vagy – ha ez egy korábbi időpont – akkor azon a napon, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette. Dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja, ha azonban az említett vagyoni értékkel összefüggésben a magánszemélyt sem a használat, a hasznok szedésének joga, sem a rendelkezési jog nem illeti meg, akkor a bevétel ezen jogok közül legalább egynek a megnyílásáig nem tekinthető megszerzettnek. [Szja tv. 9. §. (2) bekezdés b) pontja és Szja tv. 77/B. § (4) bekezdése]

Magyar foglalkoztatótól származó jövedelmek utáni adókötelezettség meghatározásakor a munkavállaló könnyebb helyzetben van, ugyanis az adókötelezettség megállapítása, levonása, bevallása és megfizetése a magyar cég közreműködésével történik. Ilyen esetben a munkáltató levonja a magánszemélyt terhelő Szja-t és egyéni járulékot – a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény értelmében – és megfizeti a 13 % Szocho-t.

Külföldi cég által bevezetett értékpapír programok esetében a külföldi cég nem minősül kifizetőnek, aminek következtében a munkavállalót terheli az adókötelezettség. Külföldről származó juttatásnál, amikor a juttató nem minősül a magánszemély foglalkoztatójának, akkor a felek közötti biztosítási jogviszony hiányában járulékkötelezettség nem keletkezik. Az Szja mellett azonban 13 % Szocho fizetésének kötelezettsége keletkezik, amelyet a bevétel 89%-ában meghatározott adóalap után kell megfizetni, feltéve, hogy a Szocho összegét a munkavállaló részére nem térítik meg.

Külföldről érkező jövedelmeknél fő szabályként elmondható, hogy az Szja-t és a Szocho-t a jövedelmet szerző magánszemélynek kell negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig megfizetnie. Azonban az Szja tv. lehetőséget ad arra, hogy a magyar munkáltató kifizetőként járjon el és levonhatja a magánszemélyt terhelő szja-t. Ez a szabály nem vonatkozik a magánszemélyt terhelő Szocho befizetésére, kivéve, ha a munkáltató magára vállalja a Szocho-val kapcsolatos kötelezettségeket.

A Szocho adómentes átvállalására vonatkozó szabály az Szja tv. 7. § (1) bekezdés z) pontjánál olvasható. Ez alapján – a foglalkoztatóval fennálló, Tbj. szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra tekintettel, a foglalkoztató és a magánszemély egybehangzó nyilatkozata alapján – nem kell a magánszemély jövedelmének megállapításakor figyelembe venni a foglalkoztató által átvállalt (ideértve az utólagos megtérítést is) szociális hozzájárulási adó összegét, amit a magánszemélynek más által jutatott vagyoni értékkel összefüggésben fizetett meg. Ezen kedvező szabály érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat maradéktalanul a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja.

Nem minden értékpapír juttatás minősül jogviszonyra tekintettel megszerzett összevonás alá eső jövedelemnek.

Rendhagyó adózással találkozunk az elismert programokból származó jövedelmeknél, valamint az MRP és a KRMP szervezet által juttatott vagyoni értéknél, mivel ezekben az esetekben – a törvényben előírt feltételek teljesülésekor – a munkavállaló nem munkaviszonyból származó jövedelemben részesül, hanem a vagyoni érték adózására, a tőkejövedelmekre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Mindkét program előnye, hogy az adókötelezettség nem az értékpapír megszerzésekor, hanem annak elidegenítéskor keletkezik.

A tőkejövedelmek közé tartoznak az értékpapírok hozamai, (kivéve, ha a jövedelem úgynevezett adóparadicsomból – alacsony adókulcsú államból – érkezik, amely esetben az Szja tv. egyéb jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A befektetésekkel összefüggésben realizált hozamon belül megkülönböztetünk kamat, osztalék, vagy árfolyamnyereség jogcímen szerzett jövedelmeket. Kedvező adózás érvényesül az ellenőrzött tőkepiaci ügyletben-, vagy tartós befektetési számlán elhelyezett értékpapírokkal összefüggésben jóváírt hozamok után, csakúgy mint a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmeknél, mivel ezeknél a jövedelmeknél a nyereség és veszteség évek közötti elhatárolására is van lehetőség.

Az Szja általános mértéke 15%, ami alól kivételt jelent a TBSZ számlán elhelyezett értékpapírok hozama utáni adófizetési kötelezettség, mely három év után 10 %-ra, és öt évet követően nulla százalékra csökken.

A tőkejövedelmek után 13% szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. Azonban az adó összege a minimálbér összegének huszonnégyszeresében korlátozott. Az adót mindaddig meg kell fizetni, amíg a természetes személy összevonás alá eső (önálló, nem önálló és egyéb összevonás alá eső) jövedelmek és a tőkejövedelmek együttes összege a tárgyévben el nem éri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét, azaz 2023-ben a 5,568 millió forintot.

Ugyanakkor nem terheli Szocho fizetési kötelezettség a kamatjövedelmet, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmet, ide értve a kriptovalutából származó jövedelmet is, a TBSZ számlán tartott értékpapírok hozamát, továbbá az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozamát. Abban az esetben sem keletkezik Szocho adó fizetési kötelezettség, ha a jövedelem olyan országból származik, amely országgal van kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményünk és az egyezmény 15% adó levonását engedi a forrás országban. Ebben az esetben ugyanis a Szocho tv. Magyarországon adóztatható rész után ír elő kötelezettséget.

A külföldről származó jövedelem adójának megállapítása összetett feladat, mivel külföldi jövedelemigazolások alapján kell kiszámítani a külföldi pénznemben keletkezett bevételek és költségek összegét. A cikk folytatásában erről tudhat meg minden részletet.

értékpapír-jövedelmek adózása

A cikk szerzője Horváthné Szabó Beáta adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Árfolyam az áfában (XI. rész)

Az alkalmazandó árfolyam szolgáltatásimportnál eltér attól függően, hogy az ügylet teljesítési helyére milyen jogszabályi rendelkezés vonatkozik, míg adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén a Közösségen belüli termékbeszerzéshez hasonlóan alakul. Az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyletekre speciális árfolyamszabály irányadó.