Global Mobility jogeset az adózási szabályok kapcsán


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adó kódexben megjelent jogesetből kiderül: ha nagyobb forgalmú, sok embert foglalkoztató cégek esetében több évre visszamenőleg kerülnek adózási jogszabálysértések feltárásra, akkor mindig nagy összegű szankciókra lehet számítani. Ennek megelőzését nagyban elősegíti, ha a cégcsoportot az egyes országokban segítő tanácsadók egymással kommunikálnak és minden lényeges információt kicserélnek egymással.

Az adózási szabályok alkalmazása nem egyszer állítja nehézség elé a gyakorlati végrehajtásért felelős szakembereket. Az alábbiakban következzék egy olyan megtörtént jogeset, amelynek segítségével jól láthatóvá válnak azok a hibák, amelyeket a gyakorlatban el lehet követni.

Magyarország uniós csatlakozását követően egy német cégcsoport úgy határozott, hogy igazodik az iparágban egyre erősödő német tendenciákhoz és cégeket alapít több újdonsült uniós tagállamban, ún. alacsony bérköltségű országban (Billiglohnland). Így került sor először Magyarországon, majd később pedig Romániában önálló gazdasági társaságok (kft.-k) megalapítására.

A cégcsoport nemzetközi személyszállítási tevékenységet végez, nemzetközi forgalomra készült autóbuszaikkal áfaalanynak minősülő nemzetközi utazási irodákkal álltak szerződéses kapcsolatban, és szállították azok utasait meghatározott célpontok, jellemzően európai uniós országok között.

Hirdetés

A Global Mobility Modul segítségével egy helyen megtalálhatja a sikeres nemzetközi jelenléthez szükséges információkat: jogi szabályok, folyamatábrák, online kurzus.

Készüljön fel a külföldön való jelenlétre! >>

Az újonnan alapított cégek beszerezték a működéshez szükséges eszközeiket, munkavállalókat toboroztak, autóbuszokat lízingeltek, telephelyeket béreltek. A munkavállalók az adott cég székhelye szerinti országban voltak bejelentve, az autóbuszokat szintén az adott országban lízingelték és tartották üzemben, a cégek pedig a székhelyük szerinti országban rendelkeztek valamennyi előírt működési engedéllyel.

A magyar és a román cég ügyvezetését a cégcsoport két német ügyvezetője Németországból, valamint Magyarországon egy magyar, Romániában pedig egy román ügyvezető látta el. A munkamegosztás szerint a német ügyvezetők hozták meg az üzleti döntéseket, szervezték a fuvarokat, intézték a megrendeléseket, míg a helyi szinten jelen lévő magyar, illetőleg román ügyvezető bonyolította a munkavállalókkal kapcsolatos ügyeket, intézte a bankkal kapcsolatos teendőket, a szükséges engedélyek beszerzését stb.

Az autóbuszok a tevékenység beindítását követően egyre nagyobb számban járták Európa útjait, a két cégben közel 50 autóbusz és körülbelül 100 munkavállaló dolgozott.

A cégek külföldi tevékenységük kapcsán igénybe vettek külföldi tanácsadókat, annak érdekében, hogy a törvényes működésnek megfeleljenek. Így Németországban is megbíztak egy adótanácsadót azzal, hogy a szükséges adózási kötelezettségeiket, ennek keretében pedig az adóbevallási és adófizetési előírásokat teljesíthessék.

Sajnos a németországi adótanácsadó figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy e cégeket üzleti szempontból a Németországban székelő német ügyvezetők irányították, jóllehet erről hivatalos tudomással bírt, ráadásul a magyar, illetőleg román ügyvezetőkkel nem tartotta soha a kapcsolatot, velük soha nem is találkozott.

Ebből következően az adótanácsadó szakmai műhibája folytán a cégek nem regisztrálták Németországban az előírásoknak megfelelő módon az adózási telephelyüket és nem jelentkeztek be a társasági adó, illetőleg az általános forgalmi adó hatálya alá. A problémát tovább súlyosbította, hogy a cégek Németországban, a cégcsoport központjában rendre igénybe vettek javítási és egyéb szolgáltatásokat is, így kifejezetten feltűnővé vált a sok külföldi rendszámú busz állandó jelenléte.

Az illetékes német adóhivatal e cégek sokévnyi működése után egy, a cégcsoport központi cégénél tartott ellenőrzés keretében lett figyelmes a hibára, és példastatuálási célzattal rendkívül határozott akciósorozatba kezdett. A minél hatékonyabb fellépés érdekében az illetékes nyomozó hatóság és ügyészség büntetőeljárást kezdeményezett a két cég valamennyi ügyvezetője ellen, ennek sikeressége érdekében olyan állításokat fogalmazott meg, hogy mind a magyar, mind a román cég csak ún. postaláda cégként (Briefkastenfirma) működött, a számos eszköz és a bejelentett munkavállalók, valamint a helyi ügyvezetők ellenére a cégek nem is működtek, pénzmosást követtek el és bűnszervezetben tevékenykedtek.

A fentieken túlmenően az adóhatóság arra az álláspontra jutott, hogy az általa vizsgált időszakban a cégeknek a tevékenységből fakadóan Németországban általános forgalmi adót kellett volna fizetniük, mert nem minősültek áfa szempontból Németországon kívülinek, és ezért nem alkalmazhatták volna az ún. fordított adózást sem. A megállapított áfahiány sok millió euróra rúgott, de kilátásba helyezték a társasági adó, valamint a béreket terhelő adók, járulékok kapcsán is a németországi adóilletőség megállapítását és további szankciók foganatosítását.

Nemzetközi jogsegély keretében a cégek ellen a saját országukban is felléptek, zároltatták a cégek számláját, illetőleg az ügyvezetők magánvagyonát is. Ezen intézkedések következtében a cégek egyik pillanatról a másikra működésképtelenné váltak, a lízingelt buszok visszaadására kényszerültek, a munkavállalókat pedig nem tudták fizetni, így azok a munkaviszonyukat azonnali hatállyal megszüntetni kényszerültek.

Ugyan már a kezdetektől fogva egyértelmű volt, hogy az ügyvezetők szándékos bűncselekményt nem követtek el és kizárólag tanácsadói műhibáról volt szó, az ügyvezetők elleni büntetőeljárások rendkívül hosszú ideig tartottak. A német ügyészségnek 8 év elteltével sikerült vádat emelni az ügyvezetők ellen úgy, hogy a vádat végül előterjesztő ügyész már a sokadik volt a sorban, aki vélhetően szabadulni akart az elődei által végzett indokolatlanul elhúzódó nyomozati munkától. Az ügyben eljáró német büntetőbíróság végül úgy ítélte meg, hogy a vád alapjául szolgáló bizonyítékok nem lennének elegendőek a vádlottak bűnösségének a megállapításához, ezért úgy döntött, hogy az ún. büntető főeljárást sem nyitja meg, ami egyet jelentett a büntetőeljárás megszüntetésével.

Az ügy elhúzódását nagyban elősegítette az is, hogy a műhibát okozó adótanácsadó nem volt hajlandó elismerni a felelősségét, a folyamatban volt büntetőeljárás során pedig úgy nyilatkozott, hogy a németországi ügyvezetésről nem volt tudomása, jóllehet a leveleit korábban rendre a két német ügyvezetőnek a németországi címére címezte, mint a magyar és a román cég ügyvezetői.

A cégek még a büntetőeljárás folyamatban léte alatt kártérítési igényt érvényesítettek a német adótanácsadó ellen, annak érdekében, hogy a kártérítésből ki tudják fizetni a megállapított áfahiányt és ezáltal a büntetőeljárás megszüntetését is előbbre vigyék. A kártérítési ügy még jelenleg is folyamatban van, de az ügyvezetők elleni büntetőeljárás megszüntetése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy adócsalás hiányában itt valóban csak egy adótanácsadói műhibáról volt szó, amely révén tisztázódhat az ügyvezetők személyes felelőssége.

A fentebb ismertetett ügyből számos tanulság, szakmai következtetés vonható le. Az egyik és legfontosabb, hogy a német adóhatóság soha nem vizsgálta: megállapításával nem sérül-e a kettős adóztatás elkerülésének elve, illetve, hogy a német adóhatóság azt is figyelmen kívül hagyta, hogy a cégek áfaalanyoknak dolgoztak, akiket az adólevonási jog megilletett, így a német államot kár tulajdonképpen nem érte.

A fenti példa is jól mutatja, hogy határon átnyúló tevékenységek esetén fokozott figyelemmel kell eljárni annak érdekében, hogy az egyes adóhatóságok ilyen mértékű hibát ne tudjanak megállapítani. Általános tapasztalat ugyanis, hogy ha nagyobb forgalmú, sok embert foglalkoztató cégek esetében több évre visszamenőleg kerülnek ilyen problémák feltárásra, akkor mindig nagy összegű szankciókra lehet számítani. Ennek megelőzését nagyban elősegíti, ha a cégcsoportot az egyes országokban segítő tanácsadók egymással kommunikálnak és minden lényeges információt kicserélnek egymással.

Az írás az Adó kódex 2022/10-es számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

2024. április 24.

Adóellenőrzésen bukott meg használtautó-kereskedő, valamint hamis gyerekcipőárus

Megbukott az adóellenőrzésen az a használtgépjármű-kereskedő, aki nyilvántartásait meghamisítva fiktív kölcsönszerződésekkel fedte el bevételeit; a kereskedőnél a végrehajtók ingatlant és 54 autót foglaltak le több mint 120 millió forint értékben – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán. Ugyanezen a napon a pénzügyőrök 2300 pár, több mint 17 millió forint értékű hamis gyermekcipőt foglaltak le – közölte a NAV.