Esnek a reálbérek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szeptemberben átlagosan 5,2 százalékkal csökkentek a reálbérek.


A várakozásoktól elmaradva, 3,7 százalékkal nőttek a bruttó bérek szeptemberben éves összevetéseben az augusztusi 3,8 százalékos növekedés után. A nettó bérek 1 százalékkal bővültek átlagosan, így a reálbérek a magas infláció miatt 5,2 százalékkal csökkentek – közölte friss adatként honlapján a KSH.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete az év első kilenc hónapjában 219 700 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 230 000, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 211 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 200 forint volt – olvasható a KSH jelentésében. Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 142 000 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 100, a szellemi foglalkozásúaké 187 300) forint volt.

Az év első kilenc hónapjában a költségvetési szférában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók mintegy 54 százaléka (a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 60,3 százaléka) átlagosan 10 000 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült.

A közfoglalkoztatás lefelé torzítja a bérstatisztikát, amiben a családi adókedvezmény hatása sem szerepel, így a közöltnél jobban nőhettek a netó bérek és kevéssé csökkenhettek a reálbérek – írja az Adó Online-hoz eljuttatott gyorselemzésében Suppan Gergely. A Takarékbank senior elemzője úgy látja, hogy a csökkenő reálbérek miatt továbbra sem fenyeget belső inflációs nyomás, a jegybank folytathatja kamatvágási sorozatát.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.