EUB: semmisek az EB magyar adók felfüggesztését elrendelő intézkedései


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió Bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletében megsemmisítette az Európai Bizottságnak a Magyarország által bevezetett dohányipari vállalkozásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás és az élelmiszeripari vállalkozások bizonyos tevékenységeihez kapcsolódó élelmiszerlánc-felügyeleti díj alkalmazásának felfüggesztését elrendelő intézkedéseit.

Az ügy előzménye, hogy 2015 februárjában Magyarország a két területet érintően új adókat vezetett be. Miután az Európai Bizottsághoz panasz érkezett az adókkal kapcsolatban, a brüsszeli szerv egy előzetes vizsgálat keretében megállapította, hogy azok az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősülnek. Az uniós bizottság ezért úgy döntött, hogy hivatalos vizsgálati eljárást indít és – mivel az adó már hatályban volt – arra utasította Magyarországot, hogy az eljárás lezárásáig függessze fel az adó alkalmazását.

Magyarország e felfüggesztő rendelkezés megsemmisítését kérte az uniós törvényszéktől, amely szerint a vitatott felfüggesztő rendelkezések meghozatala a bizottság által adott arányos és kellően indokolt válasz volt a kialakult helyzetre. A döntést Magyarország megfellebbezte.

A luxembourgi székhelyű uniós bíróság csütörtökön kihirdetett mostani ítéletében megalapozottnak mondta ki Magyarországnak az uniós törvényszék ítéletével szemben benyújtott fellebbezését, ezért a korábbi ítéletet hatályon kívül helyezte.

Az indoklás szerint a megtámadott ítéletben az uniós törvényszék tévesen állapította meg, hogy a magyar hatóságoknak lehetőségük volt megérteniük, hogy az Európai Bizottság a vitatott felfüggesztő rendelkezésekről szóló határozataiban miért döntött úgy, hogy a felfüggesztő rendelkezések tényleges alkalmazásához folyamodik.

A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a per folyamán az uniós bizottság maga is elismerte: a vitatott felfüggesztő rendelkezésekről szóló határozatok nem adtak magyarázatot arra, miért feltételezte, hogy Magyarország a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása ellenére sem függeszti fel a vitatott nemzeti intézkedéseket. A bíróság ennek ismeretében mondta ki, hogy a vitatott felfüggesztő rendelkezések indokolása elégtelen, és e körülményre tekintettel semmisítette meg a rendelkezéseket.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2021. december 3.

Díjbekérő vagy előlegszámla? Akár milliókat is megtakaríthatunk

A belföldi e-kereskedelemet folytató társaságok rendszerint rövid idő alatt teljesítenek nagy számú ügyletet. Ezért bármilyen számlázással, adófizetéssel és bevallással járó plusz kötelezettség jelentős adminisztrációs és finanszírozási többlet terhet keletkeztet számukra.

2021. december 3.

Tíz év alatt negyedére csökkent az adóelkerülés mértéke

Míg 2010-ben 22,3 százalék volt az áfaelkerülés mértéke, addig tavaly 6,1 százalék, ami kétszer kedvezőbb a régiós átlagnál – hívta fel a figyelmet pénteki Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter az Európai Bizottság tanulmányára hivatkozva.

2021. december 3.

Templomosok – Nemzetközi gazdálkodás (4. rész)

A templomosoknak talán a legjelentősebb öröksége az, hogy nemzetközi szintű gazdálkodó szervezetté tudtak fejlődni. A kor intézményeit messze meghaladó szintű volt a pénzügyi tevékenységük, a modern bankrendszerek is sok mindenben hasonló gyakorlatot folytatnak. A profitérdekű gazdálkodás a kapitalizmus kialakulásának csíráit is magában hordta.