Év végi rendezvények költségeinek elszámolása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Év végén a vállalatok cégformájuktól függetlenül, de a meglévő költségkeretük függvényében különböző rendezvényeket tartanak. A dolgozóknak szóló rendezvények, az üzleti rendezvények és a céges ajándékok adózási vonzatáról mindent megtudhat cikkünkből.
Egy kisebb vállalkozásnak általában kisebbek az anyagi lehetőségei a megvalósításhoz, mint egy nagyvállalatnak. Példaként felsorolok néhány megemlékezési formát, melyek költségeit és adóvonzatait az ünnepeket követően el is kell számolni:
- dolgozók megvendégelése óévbúcsúztatóként;
- Mikulásünnepség a dolgozók gyerekeinek;
- év végi koccintás a cég eredményeinek és jövő évi célkitűzéseinek ismertetésével;
- néhány nap egy kis panzióban a dolgozók részére családtagjaikkal;
- karácsony a nyugdíjasoknak;
- óévbúcsúztató a cég vevői számára, szakmai előadásokkal;
- az év során legjobb teljesítményt nyújtó dolgozók megjutalmazása, vendéglátással egybekötve;
- évzáró kongresszus a beszállítók számára, tudományos előadásokkal stb.
Egyes rendezvényekhez kisebb ajándékok átadása is kapcsolódhat a rendelkezésre álló költségkeret függvényében. Azért hangsúlyozom az anyagi lehetőségeket, mert az utóbbi időben ez egyre inkább korlátozó tényező. Ennek áthidalására a kisvállalkozások gyakran nem szerveznek semmilyen rendezvényt, hanem Mikulás-csomagot készítenek a dolgozók gyerekeinek, melyet a dolgozó vesz át és visz haza. Előfordul az is, hogy az év utolsó hónapjában osztják ki a dolgozók között az Erzsébet-utalványokat az egész évre vagy több hónapra vonatkozóan. Mindkét ajándékozás nagy segítséget jelenthet az ünnepek előtt.
Ajándékok
Akár egy rendezvényhez kapcsolódóan (például nyugdíjasoknak rendezett karácsonyi ünnepségen), akár attól függetlenül (például a szülővel átvetetett Mikulás-csomagként) adott csekély értékű ajándék a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 70. §-a értelmében ún. „egyes meghatározott juttatásként” adózik 51,17%-nyi közteherrel. A cég által megvásárolt ajándék általános forgalmi adója nem vonható le. A bruttó érték (fogyasztói ár) 1,19-szerese lesz a kifizető által fizetett 16% személyi jövedelemadó és a 27% egészségügyi hozzájárulás alapja.
Ki adhat, és kinek csekély értékű ajándékot?
Egyes meghatározott juttatásnak minősül, a legfeljebb évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt
- a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának,
- a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának,
- a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának,
- a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak juttatja [Szja tv. 70. § (3) bekezdés].
Csekély értékű ajándék: a minimálbér 10%-át (2012-ben 9300 Ft-ot) meg nem haladó értékű termék vagy szolgáltatás [Szja tv. 70. § (5) bekezdés a) pont]. Fontos kritérium a juttatásban részesülőkről vezetett nyilvántartás (adatok, adóazonosító, juttatás átadása stb.).
Az Erzsébet-utalvány nem ajándék, hanem bérenkívüli juttatás, amelynek értéke után – ha az nem haladja meg a havi 5000 forintot, 30,94% közterhet fizet a juttató cég. Ha 2012 decemberében nyújtják a béren kívüli juttatást, akkor 2013. január 12-éig kell bevallani és befizetni a közterheit. Az Erzsébet-utalvány az adóéven belül utólag is adható.
A témával kapcsolatban megjegyzem, hogy 2013-tól havi 8000 forintra emelkedik a béren kívüli juttatásként adható Erzsébet-utalványok jelenlegi 5000 forintos értékhatára, 35,7% (1,19 × 0,16 + 1,19 × 0,14= 19,04 + 16,66 = 35,70) közteher mellett, mivel az egészségügyi hozzájárulást 10-ről 14%-ra emelték. Az utalványt a munkáltató 51,17% közteher mellett továbbra is adhatja az értékhatár feletti összegben. Egy 2012-ben átmenetinek szánt rendelkezést, amely szerint az Erzsébet-utalványokat meleg étel vásárlására 2013. január 1-jétől nem lehetett volna felhasználni, hatályon kívül helyeztek, így az Erzsébet-utalványt nemcsak az élelmiszer-áruházakban, üzletekben kapható élelmiszerre, futárszolgálattal kiszállított ételekre lehet felhasználni, hanem továbbra is lehet velük éttermi fogyasztásért fizetni.
Családi és dolgozói, illetve nyugdíjas- rendezvények
Ezeknek a rendezvényeknek a költségei nem számolhatók el reprezentációs költségként, mivel nem felelnek meg a reprezentáció törvényi fogalmának.
Reprezentáció:
- a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali,
- szakmai,
- diplomáciai, vagy
- hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá
- az állami,
- egyházi ünnepek alkalmával nyújtott
vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). Ugyanakkor az előzőekben felsoroltak nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.
A körülmények alatt a szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, valamint a tényleges szakmai-, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya értendő (Szja tv. 3. § 26. pont).
Hangsúlyozni szeretném, hogy nem tartozik a reprezentáció tárgykörébe:
- a március 15-i megemlékezés vendéglátása,
- az október 23-i megemlékezés vendéglátása,
- a nemzetközi nőnap alkalmából szervezett megvendégelés,
- névnapi vagy születésnapi köszöntés alkalmából nyújtott vendéglátás,
- munkahelyi újévi koccintás,
- május elsejei vendéglátás,
- munkahelyi dolgozók értekezletei.
![](http://www.rodin.hu/images/bannerek/adoklubadohu.jpg)
A különböző rendezvények elszámolása során a döntő kérdés az, hogy az adott rendezvény összefügg-e a kifizető, az eseményt rendező szervezet tevékenységével, annak érdekében történik-e. Amennyiben a tevékenységgel való szoros összefüggés bizonyítható, akkor reprezentációs alkalomról beszélhetünk.
Mivel az alcímben szereplő rendezvények nem tartoznak a reprezentáció körébe, így nem pénzbeli juttatásként kell kezelni őket. A vállalat által adott olyan juttatásokról van szó, amelyek értéke után a cég fizeti a közterheket, ha a törvényi feltételeket betartja.
Ezek az ún. egyéb rendezvények – függetlenül attól, hogy a szervezést egy rendezvényszervező külső céggel végezteti a vállalat, vagy saját maga szervezi – egyes meghatározott juttatásként adóznak az Szja tv., valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény előírásai szerint. Ebből következik, hogy egy ilyen egyéb rendezvény összes költsége után 51,17% közterhet fizet a cég. Nagyon fontos megjegyezni azt a kitételt, hogy az összes költség számít egyes meghatározott juttatásnak egy ilyen rendezvény esetén. Tehát a terembérlettől a rendezvényszervezőig, az ételtől a felszolgálásig stb.
Egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet. Egyes meghatározott juttatásnak minősül az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben – ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul – a kifizető által viselt költség [Szja tv. 70. § (5) bekezdés b) pont].
Tehát összefoglalásképpen megállapítható, hogy a dolgozók vagy volt dolgozók számára rendezett rendezvények összes költsége 51,17%-nyi közterhet ró a munkáltatóra. Javasolt a költségekről feljegyzést készíteni.
Üzleti rendezvények
A vállalati rendezvények másik nagy csoportját az üzleti rendezvények alkotják. Év végén fontos üzletpolitikai lépésnek tekinthető, ha meghívjuk üzleti partnereink képviselőit és azokat a munkatársait, akiknek szerepük van üzleti kapcsolataink alakításában, fejlesztésében.
Az ilyen rendezvényeket nevezhetjük akár konferenciának, bemutatónak, work-shopnak, szakmai találkozónak stb., a költségek elszámolása szempontjából ez teljesen mindegy.
Az év végi üzleti rendezvényeken általában bemutatják a cég jelenlegi helyzetét, eredményeit, a forgalmazott új termékeket vagy szolgáltatásokat, a jövő évre tervezett újításokat, bővítéseket, rövid előadások, prezentációk hangzanak el külső és belső előadók segítségével, vázolva a hosszabb távú fejlődés trendjét.
Célszerű külön meghívni a vevőket és külön a beszállítókat, mert
- egyrészt nem az a célunk, hogy összehozzuk őket, és közvetlen üzleti kapcsolatot alakítsanak ki,
- másrészt pedig más-más cél motiválhatja ezt a két üzleti kört, hiszen a vevőnek az érdeklődését kívánjuk felkelteni a termékeink iránt, ösztönözni a vásárlásra, a beszállítókat pedig az anyagok, alkatrészek tekintetében szeretnénk fejlesztésre ösztönözni.
A rendezvényt fel lehet használni az új találmányok bemutatására és a szakma haladásának prezentálására, valamint egyeztetésekre, üzleti tárgyalásokra is.
Az üzleti rendezvény költségei egyértelműen a vállalkozás érdekében merülnek fel, ezért elszámolhatók az ún. normál költségnemek terhére. Ebből következik, hogy adóterhet nem viselnek. Ilyen költségek lehetnek például:
- a szakmai előadások, megbeszélések helyszínének bérleti díja,
- a résztvevők számára biztosított parkolás díja,
- a szakmai előadások helyszíne műszaki berendezéseinek, dekorációjának, bútorainak (technikai hátterének) költségei,
- kiállítási táblák, installációk készítésének és kihelyezésének költségei,
- a hoszteszek díja,
- a szakmai konferencia moderátorának díjazása, esetleg tolmács díja,
- a meghívott külső szakmai előadók díja;
- a meghívók, eseménylogó, irányítótáblák, asztali név- kártyák grafikai tervezése, nyomdai kivitelezése,
- a regisztráció elvégzésének ellenértéke stb.
Ha rendezvényszervezőre bízzuk az üzleti összejövetel megszervezését, akkor mindezeket a költségtételeket egyetlen számlán fogják feltüntetni.
![](http://www.rodin.hu/images/bannerek/munkajogklubadohubox.jpg )
Az üzleti rendezvényekhez azonban minden esetben kapcsolódnak étkezési költségek is, hiszen napközben kávét, üdítőt, szendvicset, gyümölcsöt szoktak biztosítani (bekészítésnek is nevezik), és általában ebéd, valamint vacsora is kapcsolódik a rendezvényhez. A reprezentáció fogalmából (lásd az előbbiekben) következik, hogy az üzleti rendezvény vendéglátási költségei, és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) ellenértéke reprezentációs költségként számolandó el. Az Szja tv. 70. § (2) bekezdése szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben a reprezentáció juttatása alapján meghatározott jövedelem. Ebből következik, hogy a vállalat 51,17% közterhet fizet a reprezentációs költség után is. Ez hatalmas változás az előző évek szabályozásához képest, mert a vállalkozások számára 2012-től megszűnt a reprezentációs költségek adómentes része, és a múlt évi adó is többszörösére emelkedett.
Az üzleti rendezvényhez kapcsolódó reprezentációs költségek például a következők:
- az üzleti ebéden, a bekészítéseken és vacsorán felszolgált ételek, italok költsége,
- a felszolgálás költsége,
- az étkezések helyszínének bérleti díja,
- az esti vacsorán részt vevők számára biztosított parkolás díja,
- az esti üzleti vacsora helyszíne berendezéseinek, dekorációjának, bútorainak a költsége,
- az esti üzleti vacsorát követő szabadidős program technikai hátterének biztosítása,
- a zenekar, a táncosok, színészek, hoszteszek díja,
- a rendezvényszervező cégnek az ezekkel kapcsolatos díjazása.
Természetesen szállásköltség és utazási költség is felmerülhet a reprezentációs költségek között az üzleti rendezvény időtartamától és helyszínétől függően.
Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy az üzleti rendezvényen részt vevő saját dolgozóink a munkájukat végzik. Ezért a velük kapcsolatos utazási- és szállásköltségeket ugyanúgy kell elszámolni, mint egy kiküldetés esetén, vagyis nem adóznak (a szállásdíjban foglalt reggeli ellenértéke sem).
Az étkeztetési költségük azonban egyes meghatározott juttatásnak minősül, de nem tartozik a reprezentációs költségek körébe. A vonatkozó törvényhely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet.
Ugyanilyen elbírálás alá esik az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben – ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul – a kifizető által viselt költség.
Ráadásul az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadás is egyes meghatározott juttatásként kezelendő, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát (jelenleg a 23 250 forintot).
Gondunk adódhat még abból, ha az egész üzleti rendezvény megszervezését és lebonyolítását egy rendezvényszervező cégre bízzuk, aki a kibocsátott számlájában nem bontja meg az ellenértéket két külön részre: az esemény kizárólag üzleti célt szolgáló részének költségeire és a reprezentációs költségekre. Különösen azért fontos ez, mert a reprezentációs rész általános forgalmi adója nem vonható le, mert az juttatás a magánszemélyek részére, az üzleti célú kiadások pedig nem adóznak, csupán egyszerű költségek.
Egyébként pedig teljesen felesleges ez a bonyolult törvényi szabályozás, hiszen a rendezvények költségei a cég számára mindig 51,17% többletköltséget „eredményeznek”, kivéve azok bizonyítottan üzleti célú kiadásait.
Kovácsné Álmosdy Judit cikke a Lex HR-Munkajog 2013/1. számában jelent meg.
![](http://www.rodin.hu/images/bannerek/adokodexadohub.jpg )