Kata 2013: kérdések és válaszok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Érdemes-e kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásnak vagy nappali tagozatos egyetemistának áttérnie a katára? Választhatja-e az alanyi áfa mentességet az az evás vállalkozás, melynek idei bruttó bevétele meghaladta a 6 millió forintot? Többek között ezekre a kérdésekre is választ talál cikkünkben.


A kiegészítő tevékenységet folytató evás vállalkozónak lehet-e, érdemes-e váltani katára?

Ahhoz, hogy ez a kérdés eldönthető legyen, részletesen ismerni kell a vállalkozás tevékenységének jellegét, bevételeinek nagyságát. A kiegészítő tevékenységű vállalkozásnak is minden hónapban meg kell fizetnie a 25.000 forintos kisadót, akár származik bevétele a vállalkozásnak akár nem. Javasoljuk, hogy vegyen igénybe adószakértői tanácsadást, amelynek keretében személyes megbeszélés alapján mérlegelhető, érdemes-e a kata választása.

Felsőoktatási intézménybe, nappali képzésre járok, továbbá alanyi adómentes egyéni vállalkozó vagyok, az éves bevételem bőven 6 millió forint alatt lesz. Eddig a jövedelem utáni adózás elve volt a szem előtt tartandó számunkra, de most nem tudjuk, mi vonatkozik ránk, ha katások lennénk, megéri-e?

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény rendelkezései szempontjából a kata választása esetén Ön főállású kisadózónak minősül.

A kisadózó esetében a kivétnek nincs jelentősége. A tételes adót csak azokra a hónapokra vonatkozóan nem kell megfizetni, amelyekben a kisadózó munka- és keresőképtelen. Ilyen állapot az, ha a kisadózó

  • táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott, vagy
  • egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette.

Vagyis az előbbi eseteken kívül, a tételes adót attól függetlenül fizetni kell, hogy az adott hónapban van vagy nincs bevétel, költség (kivét). Ugyanakkor a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozó egy tételben hét adónemet teljesít, így nem köteles bevallani és megfizetni:

  • a személyi jövedelemadót,
  • a társasági adót,
  • az egészségügyi hozzájárulást,
  • a szociális hozzájárulási adót,
  • a nyugdíjjárulékot,
  • az egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulékot
  • a szakképzési hozzájárulást.

Választhatja-e a katára való áttéréskor az alanyi adómentességet az az evás vállalkozás, amelynek a bruttó bevétele az idén meghaladja a 6 milliós értékhatárt, de a nettó nem éri el azt? A NAV-nál telefonos tájékoztatáskor először azt mondták hogy nem, de amikor felvetettem, hogy tudomásom szerint az eva alanyiság megszűnésével az adózó új áfa alanynak minősül, vagyis az általános forgalmi adó tekintetében az adózási módra vonatkozó választása az új bejelentkezés szabályai szerint történik, akkor – rövid tanácskozás után – azt mondták, hogy igen, választhatja.

Szakértői körökben a jogszabályok alapján nincs bővebb információ. Kísérelje meg az alanyi adómentesség választását, és ha a NAV ezt mégsem fogadná el, akkor 2013-ban a legfeljebb a kata mellett is áfáznia kell (a kata választásához ugyanis nem kötelező – jóllehet célszerű, főként adminisztrációs okokból – az áfa alanyi adómentesség választása). Amennyiben 2013-ban megfelel a választási feltételeknek, egy év múlva, 2014-re térhet át az alanyi mentességre.

ADÓNAP 2013
Ha kérdései vannak, további részleteket szeretne tudni akár az új adók alkalmazásáról, akár a munkahelyvédelmi terv adókedvezményeiről vagy a pénzforgalmi áfáról, netán a számlázási szabályok változásairól vagy a decemberben elfogadott pontosításokról – jöjjön el 2013. január 9-én Adónapunkra!

A konferencia témái és előadóink:

  • Adózás rendje – Dr. Varga Árpád elnökhelyettes, NAV
  • Társadalombiztosítás, járulékok – Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV
  • Általános forgalmi adó – Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
  • Személyi jövedelemadó – Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egy. docens
  • Társasági adó – Szentirmainé Holi Gabriella könyvvizsgáló, adószakértő

Az előadásokon való részvétel a könyvvizsgálói kamara tagjainak 4 kreditpontot ér.

Időpont és helyszín:

2013. január 9. Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információ és jelentkezés itt

Hogyan változik az evás cég tulajdonában lévő gépkocsi eladásából származó bevétel adója, ha a cégből kisadózó vállalkozás lesz? Eddig az eladásból származó teljes bevétel 37%-os eva köteles bevétel volt. Most ezzel mi lesz? A katába való bejelentkezés nem jelent automatikusan áfa mentességet, azt külön kell bejelenteni a NAV felé?

A kisadózás időszakában a gépkocsi eladásából származó bevétel a kisadózó vállalkozás bevétele lesz. Ennek a tételes adón felül fizetendő 40%-os adó, továbbá az áfa alanyi adómentességre, illetve áfa-kötelezettségre vonatkozóan előírt értékhatárok szempontjából van jelentősége.

A katába való bejelentkezés nem jelent automatikusan áfa alanyi mentességet, annak választását a 2013-ra 2012 december 31-éig lehet bejelenteni az adóhatóságnak.

Azt olvastam, hogy ha a kata szerint adózó vállalkozó egy partnerének évi 1 millió forintnál magasabb összegről állít ki számlát, akkor mindkét cégnek nyilvántartási, bejelentési kötelezettsége van (fiktív számlázás elkerülése céljából). Terveim szerint választanám a katát, de az egyetlen partnerem külföldi cég, és a maximális keretig, vagyis 6 millió forintig számláznék neki. Ebben az esetben hogyan tudunk eleget tenni a bejelentési kötelezettségünknek?

A döntéshez a következőket kell mérlegelnie:

A törvény előírása szerint a kisadózó számlák alapján mindkét félnek adatot kell(ene) szolgáltatnia az 1 millió forint feletti éves bevételről (ezt az adóévet követő évben kell megtennie, tehát 2013-ról 2014-ben) amelynek alapján az adóhatóság ellenőrzést kezdeményezhet.

Az adóhatóság az ellenőrzési eljárás keretében – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a felek között munkaviszony jött létre.

A vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

  • a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  • a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem ugyanattól az adatszolgáltatásra köteles féltől szerezte;
  • az említett fél nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  • a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  • a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem említett fél bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

A kisadózó miatt adatszolgáltatásra köteles személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket egy személynek kell tekinteni.

Kétségtelen, hogy a külföldi cég nem minősül kifizetőnek, ezért nem köteles adatszolgáltatásra, vagyis ilyen esetben a NAV csak a kisadózó adatszolgáltatása alapján jut információhoz. Jelenleg még nem ismerhető a NAV gyakorlata ilyen esetben, mivel értelemszerűen ez csak az új adónem beindulásával jövőre látható.

A kérdések megválaszolásában Surányi Imréné adószakértő volt segítségünkre.


Kapcsolódó cikkek