Évi 2 millió alatt az adófizetők kétharmada – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2012-es évre vonatkozóan mindössze 171 ezren vallottak be 6 millió forintnál magasabb összevonás alá eső jövedelmet, ám az összes adófizetési kötelezettség több mint egynegyedét ők teljesítették. Az InfoTandem heti infografikája.


Továbbra is az önbevallást preferálják a magánszemélyek a jövedelemadózásnál: a 2012-es évről vallva 78 százalékuk választotta ezt az utat. Ezen belül népszerűbbé vált az adónyilatkozat, amelyet először a 2011-re vonatkozó elszámolásnál lehetett választani, s az akkori 15 ezer után ezúttal már 30 ezren éltek vele. A 3,47 millió önbevalló mellett 704 ezer emberről a munkáltató számolt el, 289 ezren pedig úgynevezett egyszerűsített – adóhatósági – bevallásra voksoltak. Ez utóbbi egynegyedes bővülés a korábbihoz képest, amit főként az adminisztráció egyszerűsödése magyarázhat. Mindezek alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 4 millió 464 ezer szja-elszámolást dolgozott fel – gyakorlatilag ugyanannyit (mindössze 31 ezerrel kevesebbet), mint egy esztendővel korábban. Ezekben összesen 8427 milliárd forintnyi összevont jövedelmet vallottak be, 4,9 százalékkal többet, mint a 2011-es év után. Ezek túlnyomó többsége változatlanul munkaviszonyból származó bérjövedelem volt; összegük mintegy 6 százalékkal nőtt, arányuk pedig elérte a 91 százalékot. Az egyéb tételekkel együtt a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek súlya így immár a 96 százalékhoz közelít. Tavaly egyébként a munkaviszonyból származó bérjövedelem átlagos összege éves szinten 2 millió 34 ezer forintra rúgott, ami havi 170 ezernek felel meg.

A fő tételhez képest elenyésző arányt képviselnek az önálló tevékenységből származó jövedelmek (köztük az egyéni vállalkozói kivétek és a mezőgazdasági őstermelőként megszerzett pénzek), amelyek 3,2 százalékos bővülésük után is csupán 319 milliárdot tettek ki.

Amennyiben az összevont jövedelmeket és az utánuk fizetett adót sávos bontásban nézzük, akkor kitűnik, hogy az összes adófizető kereken egyharmada ilyen címszó alatt a havi (tavaly 93 ezer forintos) minimálbérnek megfelelő éves összeget vagy annál kevesebbet szerepeltetett a bevallásában. Megjegyzendő, hogy ez a 1,5 millió fős csoport nem a ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak számát jelenti, mivel az összevont jövedelmet feltüntetők jó része olyan adóalany, aki munkaviszonyból származón kívüli egyéb jövedelmet is szerzett, illetve nem egész évben volt munkaviszonya. (Ha a kapott munkabér nagysága szerint soroljuk sávokba az adózókat, akkor összesen 1 millió 263 ezer főnél találunk minimálbér vagy ez alatti munkaviszonyból származó bérjövedelmet.) A minimálbér éves összege és a 2 millió forint közötti sávba az adózók 30 százaléka került. Itt már érdemi adófizetés is történik: a tavalyi összesen 1255 milliárd forintnyi szja-kötelezettség 21 százaléka e réteghez köthető. Ennél 5 százalékponttal nagyobb hányadát jegyzi ugyanakkor az adótömegnek az évi 6 millió forintnál is többet keresők elitköre, ahová mindössze 171 ezren tartoztak tavaly. Igaz, egy évvel korábban még ennél is magasabb, csaknem 30 százalékos volt ugyanez a mutatójuk.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.