EY: a hazai vállalatok többség nem számít hard Brexitre

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar cégek többsége elkerülhetőnek tartja, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót, ezért egyelőre nem készült fel a kilépés következményeire – mutat rá az EY közel 50 vállalati vezető körében végzett felmérése. A közelgő határidő miatt egyre nő az esélye az úgynevezett hard (megállapodás nélküli) Brexitnek, így a hazai szereplőknek minél előbb meg kell tenniük a szükséges lépéseket.

Az EY budapesti konferenciáján megkérdezett döntéshozók 58 százaléka arra számít, hogy végül sikerül megegyeznie az Európai Uniónak és az Egyesül Királyságnak a rendezett kilépésről 2019. március 29-ig. A válaszadók 56 százaléka nem áll készen a Brexitre, miközben pár hét múlva akár egyezmény nélkül is megtörténhet a kilépés, ami komoly kihívások elé állítja az európai, így a magyar vállalatokat is.

„A hard Brexit nem csak az alapanyagok és termékek beszerzésének módját és a gyártáshoz kapcsolódó folyamatok újragondolását követelheti meg az érintett cégektől, de azok számos üzleti, adózási, jogi és munkavállalói kérdésben is változásokra számíthatnak. Az üzletfolytonosság biztosítása érdekében a döntéshozók nem késlekedhetnek a különféle esetekre való felkészüléssel” – mondta el Nagy Áron az EY vámszakértője.

Az Egyesült Királysággal üzleti kapcsolatban álló magyar vállalatoknak külön figyelmet kell szentelniük az általános forgalmi adó területén felmerülő változásokra. A hard Brexit ugyanis felül fogja írni az eddig megszokott termékértékesítési láncokat és adómentességeket. Az egyetlen terület, ahol a cégek nyerhetnek, az az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER), mivel EU-n kívüli országba exportált termék esetében nem kell EKAER számot kérni.

Amennyiben az Egyesült Királyság és az EU nem állapodik meg a kilépés feltételeiről, a Magyarországon dolgozó brit állampolgároknak munkavállalási célú tartózkodási engedélyt kell kiváltaniuk. A maximum 3 évig érvényes dokumentum beszerzését a munkakezdés előtt legalább 3 hónappal szükséges kérvényeznie a jelentkezőknek. A szigetországban állást vállaló magyaroknak valószínűleg ugyancsak be kell szerezni a munkavállalási célú tartózkodási engedélyt, már az új bevándorlási szabályok figyelembevételével.

Megállapodás nélküli kilépés esetén a vállalatvezetőknek számos további változással is szembe kell nézniük. Ilyen többek között a szállítási határidők és a felelősségi körök megváltoztatásának szükségessége, valamint az új jogszabályi háttérnek való megfelelés. Emellett meg kell vizsgálni például azt is, hogy milyen engedélykötelezettségek merülhetnek fel export során.

---