EY: a hazai vállalatok többség nem számít hard Brexitre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar cégek többsége elkerülhetőnek tartja, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót, ezért egyelőre nem készült fel a kilépés következményeire – mutat rá az EY közel 50 vállalati vezető körében végzett felmérése. A közelgő határidő miatt egyre nő az esélye az úgynevezett hard (megállapodás nélküli) Brexitnek, így a hazai szereplőknek minél előbb meg kell tenniük a szükséges lépéseket.

Az EY budapesti konferenciáján megkérdezett döntéshozók 58 százaléka arra számít, hogy végül sikerül megegyeznie az Európai Uniónak és az Egyesül Királyságnak a rendezett kilépésről 2019. március 29-ig. A válaszadók 56 százaléka nem áll készen a Brexitre, miközben pár hét múlva akár egyezmény nélkül is megtörténhet a kilépés, ami komoly kihívások elé állítja az európai, így a magyar vállalatokat is.

„A hard Brexit nem csak az alapanyagok és termékek beszerzésének módját és a gyártáshoz kapcsolódó folyamatok újragondolását követelheti meg az érintett cégektől, de azok számos üzleti, adózási, jogi és munkavállalói kérdésben is változásokra számíthatnak. Az üzletfolytonosság biztosítása érdekében a döntéshozók nem késlekedhetnek a különféle esetekre való felkészüléssel” – mondta el Nagy Áron az EY vámszakértője.

Az Egyesült Királysággal üzleti kapcsolatban álló magyar vállalatoknak külön figyelmet kell szentelniük az általános forgalmi adó területén felmerülő változásokra. A hard Brexit ugyanis felül fogja írni az eddig megszokott termékértékesítési láncokat és adómentességeket. Az egyetlen terület, ahol a cégek nyerhetnek, az az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER), mivel EU-n kívüli országba exportált termék esetében nem kell EKAER számot kérni.

Amennyiben az Egyesült Királyság és az EU nem állapodik meg a kilépés feltételeiről, a Magyarországon dolgozó brit állampolgároknak munkavállalási célú tartózkodási engedélyt kell kiváltaniuk. A maximum 3 évig érvényes dokumentum beszerzését a munkakezdés előtt legalább 3 hónappal szükséges kérvényeznie a jelentkezőknek. A szigetországban állást vállaló magyaroknak valószínűleg ugyancsak be kell szerezni a munkavállalási célú tartózkodási engedélyt, már az új bevándorlási szabályok figyelembevételével.

Megállapodás nélküli kilépés esetén a vállalatvezetőknek számos további változással is szembe kell nézniük. Ilyen többek között a szállítási határidők és a felelősségi körök megváltoztatásának szükségessége, valamint az új jogszabályi háttérnek való megfelelés. Emellett meg kell vizsgálni például azt is, hogy milyen engedélykötelezettségek merülhetnek fel export során.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.