EY: a hazai vállalatok többség nem számít hard Brexitre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar cégek többsége elkerülhetőnek tartja, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót, ezért egyelőre nem készült fel a kilépés következményeire – mutat rá az EY közel 50 vállalati vezető körében végzett felmérése. A közelgő határidő miatt egyre nő az esélye az úgynevezett hard (megállapodás nélküli) Brexitnek, így a hazai szereplőknek minél előbb meg kell tenniük a szükséges lépéseket.

Az EY budapesti konferenciáján megkérdezett döntéshozók 58 százaléka arra számít, hogy végül sikerül megegyeznie az Európai Uniónak és az Egyesül Királyságnak a rendezett kilépésről 2019. március 29-ig. A válaszadók 56 százaléka nem áll készen a Brexitre, miközben pár hét múlva akár egyezmény nélkül is megtörténhet a kilépés, ami komoly kihívások elé állítja az európai, így a magyar vállalatokat is.

„A hard Brexit nem csak az alapanyagok és termékek beszerzésének módját és a gyártáshoz kapcsolódó folyamatok újragondolását követelheti meg az érintett cégektől, de azok számos üzleti, adózási, jogi és munkavállalói kérdésben is változásokra számíthatnak. Az üzletfolytonosság biztosítása érdekében a döntéshozók nem késlekedhetnek a különféle esetekre való felkészüléssel” – mondta el Nagy Áron az EY vámszakértője.

Az Egyesült Királysággal üzleti kapcsolatban álló magyar vállalatoknak külön figyelmet kell szentelniük az általános forgalmi adó területén felmerülő változásokra. A hard Brexit ugyanis felül fogja írni az eddig megszokott termékértékesítési láncokat és adómentességeket. Az egyetlen terület, ahol a cégek nyerhetnek, az az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER), mivel EU-n kívüli országba exportált termék esetében nem kell EKAER számot kérni.

Amennyiben az Egyesült Királyság és az EU nem állapodik meg a kilépés feltételeiről, a Magyarországon dolgozó brit állampolgároknak munkavállalási célú tartózkodási engedélyt kell kiváltaniuk. A maximum 3 évig érvényes dokumentum beszerzését a munkakezdés előtt legalább 3 hónappal szükséges kérvényeznie a jelentkezőknek. A szigetországban állást vállaló magyaroknak valószínűleg ugyancsak be kell szerezni a munkavállalási célú tartózkodási engedélyt, már az új bevándorlási szabályok figyelembevételével.

Megállapodás nélküli kilépés esetén a vállalatvezetőknek számos további változással is szembe kell nézniük. Ilyen többek között a szállítási határidők és a felelősségi körök megváltoztatásának szükségessége, valamint az új jogszabályi háttérnek való megfelelés. Emellett meg kell vizsgálni például azt is, hogy milyen engedélykötelezettségek merülhetnek fel export során.



Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 8.

Munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás az áfa rendszerében

A munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás helyes áfa-rendszerbeli kezeléséhez elengedhetetlen, hogy az ügyletben részt vevő felek tisztában legyenek a szolgáltatás alapját képező munkaerő-kölcsönzésre irányuló jogviszonnyal, majd a jogviszony minősítését követően a fordított adózás, valamint a – szolgáltatás jellegéből adódóan – az időszakos elszámolású ügyletek szabályaival. Megjegyzendő, hogy ugyan elméletileg a munkaerő-kölcsönzés tipikusan az átmeneti jellegű, ideiglenes munkaerő-igények kielégítésére szolgál, azonban számos esetben az adózók adóelkerülési törekvéseinek melegágyát is képezi. Az Adó szaklap cikke.

2022. augusztus 5.

Pékséget és hajókat is foglaltak a számlagyártól

A nyugat-dunántúli számlagyár reklám- és marketingcégek hálójában tüntetett el 860 millió forint áfát – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága.