Ezeken múlik, hogyan járunk az egykulcsos adóval


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Azzal, hogy 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadónk lesz, még nem sok mindent tudunk arról, hogy nő vagy esetleg csökken-e a nettó fizetésünk, s mennyivel. De hogyan járunk, ha marad a félszuperbruttó adóalap, közben csökken és szűkül az adójóváírás, de behozzák az első gyerektől is a családi adókedvezményt?

Az elmúlt napok nyilatkozatai alapján úgy tűnik, a kormányzati vezetés elhatározta magát és a korábbi vonakodást félretéve jövőre egy lépésben bevezetik az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadót, ezt pedig családi elemekkel megspékelik. Ennél többet csak a hétvégi önkormányzati választások után tudhatunk, így az adókulcson kívüli többi fontos paramétert (adóalap, adójóváírás mértéke és érvényesíthetőségi határa, a családi adókedvezmény összege) is csak október első felében „lövi be” a kabinet, de a helyzetet még bonyolítja az is, hogy a minimálbér összege mekkora lesz. A kérdésekre adott válaszokon éves szinten a költségvetés szempontjából több százmilliárd forint, a magánszemélyek szempontjából havi sok ezer forint sorsa múlik. Ezt próbáljuk meg érzékeltetni az alábbiakban.

Noha még tavaly a bruttó bér volt a személyi jövedelemadó alapja, és idén tértünk át a félszuperbruttó alapra (a bruttó bért egyszerűen beszorozzák 1,27-tel, és ez lesz az szja-alap), a Fidesz pedig a választások előtt kárhoztatta a félszuperbruttót, a költségvetési nyomás vélhetően mégsem teszi lehetővé, hogy elhagyjuk ezt az új adóalapot. A régi adóalapra való visszatérés ugyanis éves szinten – minden más paraméter változatlanul hagyása mellett – durván 500 milliárd forintos lyukat ütne a büdzsén, ekkora bevételkiesést pedig csak jelentős kiadásvágással és némi extraadóval lehetne ellentételezni a költségvetési hiány további lefaragása mellett, a jelek ugyanakkor nem arra utalnak, hogy durva kiadásvágásra készülne a kabinet.

A cikk teljes terjedelemben az index.hu-n olvasható.

Forrás: index.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?