Ezermilliárdos adócsökkentést javasol Gyurcsány
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adócsökkentés fedezetét áfaemelés, a nagy vagyonnal rendelkezők terhelése, a szociális juttatások átalakítása jelentené.
Igen messziről indult Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlament rendkívüli plenáris ülésén elmondott beszédében: a válságból kiindulva áttért a magyarországi politikai helyzetre, végül csak elpöttyentett pár elképzelést az adóátalakítással kapcsolatban. Ennek értelmében ezermilliárd forint értékű adóátrendezést javasolt, bár azt nem mondta el, mikor kerülne erre sor.
Ezermilliárdos terv
A munkából származó jövedelem legyen mindenkinek az alapvető boldogulása – mondta Gyurcsány a kormányfő felszólalásában.
Triviális lenne, hogy csökkentsük az adókat, de ez önmagban nem működik, mert vagy csődbe megy az ország, vagy összeomlik a szociális rendszer. Átfogó reformra van szükség. Az átalakítás célja, hogy megérje dolgozni, hogy ez legyen a megélhetés java része – fűzte hozzá. A kormányfő szerint adóban, munkaügyben nem elkülönült átalakítások kellenek: egyszerre és jelentősen kell csökkenteni a személyi jövedelemadót és a tb-járulékot, amivel párhuzamosan a 2006-ban bevezetett két különadót is el lehetne törölni. Hozzátette: csökkenteni kell vagy megszüntetni azt a négy adóelemet, amelyek miatt kisebb a munkából származó jövedelem.
Gyurcsány javaslatai összesen ezermilliárd forint körüli csökkentést tartalmaznak, vagyis ugyanennyit kellene más forrásból összeszedni az államháztartás bevételi oldalán.
Legalább három forrása kell legyen a csökkentésnek – mondta a miniszterelnök, aki szerint radikálisan kell szűkíteni a mentességeket, kedvezményeket, míg az áfát mérsékelten növelni kell.
A mai meglévő vagyoni típusú adózásból egységes, társadalmilag igazságos, a túlnyomó többség számára emelést nem tartalmazó, a nagy vagyonnal rendelkezők számára jelentős adóemelést jelentő vagyonadót kialakítani.
A szociális rendszer legyen célzottabb – sürgette a kormányfő. Akinek magasabb a jövedelme, inkább fizessen kevesebb adót, de ne kapjon annyi kedvezményt. Hogyan lehet ezt adókonform módszerekkel megoldani? Bruttósítsuk a családi pótlékot és hasonló juttatásokat, és az átlagbér felett ez ne járjon. Lent persze nem lehet hagyni, hogy csökkenjenek ezek a támogatások – fogalmazott Gyurcsány, aki a további változásokat nem részletezte, azt azonban hangsúlyozta, hogy van még tennivaló, de ennek a reformnak a közepe az adózási, szociális reform.
Ki a hibás?
Minden bizonnyal ez az első globális világválság a történelemben – kezdte expozéját a miniszterelnök. Nincs olyan szektor, amelyet ne érintene. Az európai unió hivatalosan is recesszióban van, gyengülnek a valuták, a zloty negyven százalékot zuhant, a forint 10-15 százalékot. Az elsőkből utolsók lesznek, Írország tíz százalékos hiánnyal, tíz százalékos munkanélküliséggel. Zuhanásban vannak a balti országok. Kérdés, meddig fog ez tartani. Nem szeretném, ha légvárakat építenénk. Van olyan krízis, amitől meg tudjuk óvni az ország lakosságát – szögezte le Gurcsány, aki szerint ilyen volt a gázkrízis, amire fel tudtunk készülni, ám a gazdasági válság nem ilyen. Tompítani tudjuk a hatásokat, a legsebezhetőbbeket talán meg tudjuk óvni, de lesznek sérülések – fogalmazott a miniszterelnök.
Amit Magyarországon látunk, az nem tér el a többi országtól. Eddig húszezres létszámleépítést jelentettek be a vállalkozások, ebből tízezer már realizálódott. Csökken a vállalkozások termelékenysége, ma azt várjuk, hogy a GDP 2,5-3 százalékkal esik vissza. Természetesen a költségvetés bevételei is csökkennek – mondta.
Gondjaink nagy részét ma a világ okozza, de ott van a gondok kisebb része, amelyek elemzése során magunkba kell nézni – mondta a miniszterelnök. A rendszerváltozás első évtizedének végétől megállt az a reformfolyamat, amelyek jellemezték a kilencvenes éveket. Egyre inkább a saját ügyeivel volt az ország elfoglalva, mintha ránk nem vonatkoznának az általános közgazdasági törvényszerűségek. A 2006-ot követő reformfolyamatok helyenként kudarcot vallottak. Az ország letért a megszabott útról, a magyar gazdaság sokat vesztett erejéből, tartalékai jelentős részét elvesztette, akkor, is, ha tudott építeni gáztározókat, utakat. Mi ez? Magyar fátum? Nem hiszem. A politikai kommunikációt ma leginkább kocsmahangulat jellemzi – mondta Gyurcsány a mai közéletről. A holnap gondjaira nem lehet a tegnap megoldásaival választ adni. Abba kell hagyni a háborúskodást, öldöklést – mondta közepes tapssal kísérve.
Gyurcsány szerint három dolgot kell tenni: háború helyett békét, őszinte párbeszéddel, szembeszegülve akár olyan gondokkal is, mint az önkormányzati rendszer átalakítása, kiegészítve mindezt a rövid távú intézkedésekkel. Igazi szembenézés szükséges, nem kevesebbre, többre van szükség, mint reformokra – ismételte a miniszterelnök az új szlogent.
Forrás: Napi Online
