Ezért jön a fordított adózás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A mezőgazdaságban július 1-től bevezetendő fordított adózás indoka elsősorban az áfa-csalások kiküszöbölése. Néhány tipikus csalási módszert már jól ismer és büntet az adóhatóság.
A fordított adózás – amely azt jelenti, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, vagyis nettó áron értékesít, a forgalmi adót pedig a vevő fizeti be – olyan adózási mechanizmus, amely szakértők szerint eredményesen hozzájárulhat a mezőgazdaság meghatározott területein jellemző áfacsalási módszerek visszaszorításához.
A jogszabály alapján a fordított adózást a gabona-, az olajosmag- és fehérjenövény-kereskedelemben vezetik be. A fordított adózás így a kukoricára, a búzára, az árpára, a rozsra, a zabra, a triticaléra, a napraforgómagra, a repce- és olajrepcemagra, valamint a szójababra lesz érvényes – július 1-jétől, kétéves átmeneti időszakra.
A NAV Baranya Megyei Adóigazgatóságának tapasztalataiból tipikus áfacsalási módszerekre lehet következtetni. A vizsgált vállalkozások búza, kukorica, napraforgómag és egyéb mezőgazdasági terméket szereztek be magyar partnertől, majd levonásba helyezték az általános forgalmi adót és a terméket adómentes közösségen belüli értékesítésként számlázták tovább szlovák, cseh vagy román cégek felé – így próbáltak kibújni az áfa-fizetési kötelezettség alól.
A közösségi értékesítésekkel kapcsolatban a magyar adóhatóság megkereste a külföldi adóhatóságokat. rendre az a válasz érkezett a külföldi adóhatóságtól, hogy nem bizonyított hitelt érdemlően az áru kivitele, az uniós partner vagy nem fellelhető, vagy iratanyaggal nem rendelkezik, vagy a számlákon szereplő áru mint beszerzett termék nem található a könyveiben.
Ráadásul a vizsgált magyar vállalkozások raktárral, szállítási eszközökkel nem rendelkeznek, nincs alkalmazottjuk az áru elfuvarozására, emiatt külső felet bíznak meg az áruszállítás lebonyolítására, és semmilyen eszközzel nem tudják bizonyítani a közösségen belüli értékesítés tényleges megvalósulását. Az áru útját kísérő nemzetközi szállítási bizonylatok (CMR) vagy nem lelhetők fel, vagy bizonyítottan valótlan adatokat tartalmaznak, mivel a fuvarozó eleve nem ismeri el a fuvarozás tényét, hiszen nincs a tulajdonábna vagy bérletében a fuvareszköz, nem rendelkezik a szállítások lebonyolításához üzemanyag beszerzést igazoló bizonylattal.
A revízió figyelmét ezekre az ügyletekre irányíthatja az a körülmény is, hogy a számlákon vevőként feltüntetett külföldi cégek képviseletében Magyarországon élő magyar állampolgárok járnak el és az ellenértékeket magyar személyek fizetik be készpénzzel a magyar adózó bankszámlájára.
Amennyiben nem bizonyított az a tény, hogy a termék elhagyta Magyarország területét, azonban az árut a könyvekből kivezették, az értékesítéseket jellemzően belföldi értékesítésnek minősítette a revízió és áfa fizetési kötelezettséget állapított meg az érintett vállalkozásoknál – csak Baranya megyében 300 millió forintot meghaladó összegben, erre pedig még adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabtak.
