Fellendüléssel indult az év


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megállt a feldolgozóipar visszaesése, és a Beszerzési Menedzser Index (BMI) lassú fellendülést jelez. A BMI januárban 53,5 pontra emelkedett, közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság

A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított januári értéke: 53,5. Megállt a feldolgozóipar 2008 szeptemberében kezdődött összehúzódása, és decemberhez képest kis mértékben bővült is. A január havi index 4,4 százalékponttal magasabb a decemberi értéknél (49,1), és 2008 augusztusa óta az első 50,0 pont feletti érték. Január hagyományosan erős hónap, korábban csak 1997-ben, 2005-ben és 2009-ben volt 50,0 pont alatt januárban az index értéke (rendre: 49,1; 48,2; 38,0). A nyers BMI érték is jócskán nőtt decemberhez képest, ez az év végi leállások és a rövidebb termelési időszak elmúlását jelzi. Legalább tizenhat egymást követő hónapban az elmúlt 15 évben még egyszer sem zsugorodott a feldolgozóipar, a korábbi rekordot az 1998. augusztus-december közötti öt hónapos időszak tartotta – ez a rekordsorozat most véget érni látszik.

Januárban mindegyik részindex pozitív tartományban tartózkodott, és az indexértékek csak két esetben (beszerzési árak és foglalkoztatottság) csökkentek decemberhez képest. A decemberi enyhe csökkenés után 6,4 százalékponttal lett magasabb az új megrendelések indexe (56,0), két hónap után visszatérve a bővülő tartományba. A beszerzési mennyiség indexe (55,2) nagy mértékben növekedett (8,9 százalékponttal) decemberhez képest. A termelési mennyiség indexének (56,2) folyó havi értéke 8,3 százalékponttal magasabb az előző hónaphoz viszonyítva.

A beszerzési árak indexe csökkent decemberhez képest, de még így is az árak lassuló ütemű növekedését mutatja. Immár nyolcadik hónapja tart ez a trend (55,5). A szállítási átfutási idő indexe (50,8) ezúttal emelkedett, értéke 2,8 százalékponttal magasabb a decemberinél, és az átfutási idők kis mértékű rövidülésére utal. Januárban megállt a vásárolt készletek mennyiségének csökkenése, és december után a késztermék készletek is növekedésnek indultak. A vásárolt készletek szintje (50,5) januárban az előző hónapinál 2,3 százalékponttal magasabb. A késztermékkészletek indexe (52,2) 2,8 százalékponttal lett nagyobb, és ismét a készletmennyiség enyhe bővülésére utal.

A külpiaci mutatók decemberhez képest rendkívül jól alakultak. Az importindex (57,8) 7,0 százalékponttal lett magasabb, és harmadik hónapja mutat bővülést. A múlt hónapban rendkívül enyhe exportszűkülést jelző exportindex értéke (61,8) ezúttal 12,7 százalékponttal ugrott meg, és az export dinamikus növekedésére utal. A foglalkoztatási index (50,2) második hónapja jelzi folyamatosan a foglalkoztatottság bővülését a feldolgozóiparban, de a múlt havihoz képest 1,3 százalékponttal kisebb lett az értéke, és a későbbi szezonális kiigazítások során elképzelhető, hogy 50,0 pont alá fog kerülni az index értéke.

Forrás: Menedzsment Fórum


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.