Szorzótábla kell a vagyonadó kiszámításához


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarországi autópark 2,5 százalékát érintheti a pénzügyi tárca szerint a vagyonadó. Annak kiszámításához azonban a gépjárműadóról szóló törvényt is föl kell lapozni.

A magyarországi személyautópark 2,5 százalékát érinti a vagyonadótörvény, nekik változatlanul számolniuk kell ezzel az új adófizetési kötelezettséggel (a lakóingatlanokra vonatkozó részt megsemmisítette az Alkotmánybíróság). Tekintve, hogy hárommillió autó fut a magyar utakon, megközelítőleg 75 ezer forgalomba helyezett gépkocsi tulajdonosára vonatkozik a jogszabály – amennyiben a Pénzügyminisztérium helyesen becsülte meg az érintettek arányát. Nemcsak a nálunk forgalomba helyezett gépkocsik tartoznak az adó hatálya alá, hanem a külföldi rendszámmal rendelkezők is – ez már az APEH tájékoztatójából válik egyértelművé.

Sokat valószínűleg nem téved a pénzügyi tárca: a nagy teljesítményű személygépjárművek kisebbségben vannak az autópiacon. A JATO adatai szerint 2005 óta 22,8 ezer, 170 lóerősnél (e teljesítménytől, illetve az ennek megfelelő 125 kilowatt-tól kell fizetni az adót) nagyobb teljesítményű új autót helyeztek forgalomba Magyarországon, 2007-ben a legtöbbet, szám szerint 5552-t. Az elmúlt fél évtizedben 768 ezer új személyautó kelt el itthon, az autók többsége kis- és középkategóriás, bár ezek között is vannak többszáz lóerős modellek. Egyetlen lóerővel marad a vagyonadó határa alatt a legkisebb Alfa Romeo, a Mito, melynek ára 5,59 millió forint. Biztos adóalanynak számítanak a Ferrari California-tulajdonosok, a 460 lóerős teljesítményű autó közel 54 millió forintba kerül. A Volvo kínálatában szereplő C30-as modell 170, illetve 180 lóerős változatban is kapható: a 2,4 literes, benzinmotoros, nyolcmillió forintos modell sem mentesül az adótól, az azonos felszereltségű, de már tíz lóerővel izmosabb dízellel szerelt 8,34 millió forintos Summum-változat pedig bőven benne van a fizetésre kötelezett tartományban.

Fontos, hogy nemcsak a belföldi magánszemélyek számítanak adóalanynak, hanem a belföldön bejegyzett szervezetek is. Az adó szempontjából mindegy, hogy belföldön vagy külföldön került nyilvántartásba a gépjármű, mindenképpen adót kell utána fizetni. Vannak persze kivételek is: nem adóköteles a 125 kilowatt teljesítményt elérő hajtómotorral rendelkező veteránautó, vagyis az OT betűjelű rendszámtáblával ellátott old timer személygépkocsi.

Nem egyértelmű viszont a muzeális gyűjteményekben található, ám rendszám nélkül kiállított öreg autók helyzete, sok közülük nemcsak értékes, de dokumentumaik alapján teljesítményük túllépi a 125 kilowattos határt, így akár adókötelesek is lehetnének, ám ez nem derül ki egyértelműen a szabályozásból – magyarázta lapunknak Ocskay Zoltán, a Veterán újság főszerkesztője, aki szerint sok gyűjtő már korábban is rejtegette értékes darabjait. A lapunk által megkérdezett kereskedők sem látnak tisztán, de tisztességtelennek tartanák, ha raktárkészletükre (tehát az eladatlan nagy teljesítményű új autókra) is fizetniük kellene a vagyonadót.

Kedvezményt is tartalmaz a törvény: ötvenszázalékosban részesülnek a kizárólag elektromos hajtású és hibrid személygépkocsik, illetve a nagycsaládos (három vagy több gyermeket a háztartásában nevelő) tulajdonos, de csak egy személygépkocsija után.

A kettős adóztatás elkerülésére a megfizetett gépjárműadót ebből az adóból le lehet vonni – viszont a cégautóadót nem. Az adókötelezettség a személygépkocsi tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik, változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. Ez hasonló logika, mint a végül elbukott lakóingatlanoké: az fizeti adott évben az adót, akinek a tulajdonában van a vagyontárgy az év első napján. Az adókötelezettség a személygépkocsi elidegenítése vagy megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg.

Az adózók az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót két egyenlő részletben kötelesek megfizetni: a magánszemélyeknek első alkalommal 2010. május 20-ig, a személyi jövedelemadóval kell benyújtaniuk a bevallást.

Forrás: Népszabadság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. december 13.

A társaságiadó-előleg módosítása

Társaságunk negyedéves gyakorisággal fizeti a társasági adó előlegét. A 2024-es adóév első két negyedévére, a 2229 jelű bevallásban bevallott adóelőleg összege lényegesen meghaladta a 2024-re várható adatok alapján kalkulált adó összegét. Éppen emiatt kértük az adóhatóságtól a 2024 április és július hónapokban fizetendő adóelőleg mérséklését. Egy új megbízatásnak köszönhetően viszont a társaságunk 2024-es várható eredménye nagyságrendekkel magasabb lesz, mint azt korábban gondoltuk. Mindez azonban csak most, az év vége felé közeledve vált egyértelművé. A kérdésünk arra irányul, hogy szükséges-e ilyen esetben a 2024. IV. negyedévi előleg „felfelé” történő módosítását kérni. Számíthatunk-e valamilyen bírságra?

2024. december 13.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (4. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.